Rész, Fejezet
1 1, 4 | megismerhetetlen állapotban. A közvélemény megelégedett vele; a’ bizony
2 1, 4 | Általános izgatottság lõn s a közvélemény oda módosult, hogy bizony
3 1, 8 | megismerhetlen állapotban.~A közvélemény megelégedett vele: a’ bizony
4 1, 15 | piperkõc-papok hítták ki a közvélemény megbotránkozását. A püspökök
5 1, 18 | Ez úgy volt, eltalálta a közvélemény. A kovárnoki udvarház gazdája-,
6 1, 25 | nimbuszt font feje körül a közvélemény, mely szárnyaira kapta.
7 II, 3 | õ tulajdon híre, amit a közvélemény azóta egészen másféle toalettbe
8 II, 7 | megy, hogy az õ babérjait a közvélemény rendesen arra a másik Smolkára
9 II, 13 | lehet következtetni, hogy a közvélemény õt tartá Germanicus titkos
10 II, 16 | eszélyesség sajkájában, hogy a közvélemény hulláma sohasem fordította
11 II, 20 | különös. Egy megfordított közvélemény! Mondjak egy maliciózus
12 II, 48 | ekkor különben az volt a közvélemény, hogy sosem lesz belõle
13 II, 73 | politikát. A hóna alatt a »Közvélemény«-t szorongatja, míglen lábaihoz
14 II, 73 | kávéházban, hóna alatt a »Közvélemény«-nyel s tenyere alatt a »
15 II, 74 | változtatni kell.~Furcsa is a közvélemény!~Az öreg Zsedényit nevetségesnek
16 II, 74 | elítéli az állandóságot a közvélemény, ítélje el a szerelemben
17 II, 75 | elé ezt a szót toldotta a közvélemény, hogy »Kvart«. Ellenzéki
18 II, 75 | Ellenzéki ember révén, ha a közvélemény nevét szájamra veszem, folyton
19 II, 79 | befolyásoltatja magát e precíz közvélemény által.~- Jó, jó, de ez mégsem
20 II, 100| uralkodónõirõl, kiket udvaruk és a közvélemény ruház föl ezzel a titulussal.~
21 II, 100| beadta a derekát.~Szeretem a közvélemény erejét megfigyelni ezen
22 II, 130| võlegény voltam, mégpedig a közvélemény võlegénye...~Délceg fiú
23 II, 130| a bájos, hiú asszony, a közvélemény, belémszeretett s eljegyzett
24 III, 1 | is abban állapodott meg a közvélemény, hogy a dudában van a csodatevõ
25 III, 2 | csak egy követ tett - a közvélemény szerint - a gondviselés.~
26 III, 3 | ahelyett csak egy követ tett - közvélemény szerint - a gondviselés.~
27 III, 31 | sem tisztelik eléggé. A közvélemény azt végezte felõlem, hogy
28 III, 107| közvéleményt.~Mert volt közvélemény már apáink idejében is,
29 III, 116| mérõserpenyõvel dolgozik a közvélemény!~Végre aztán itthon termett
30 IV, 3 | eszembe jut, valahányszor a közvélemény felförmed az ellen is, aki
31 IV, 35 | Publicista a tollát hegyezi, a közvélemény háborog, a miniszter a kését
32 IV, 105| kabátja belsõ zsebét. - A közvélemény, édes barátom. Teringette
33 IV, 105| Teringette senki más, a közvélemény.~No, az igaz. Ezzel volna
34 IV, 105| Menjünk!~- Hová?~- Megtudtam a Közvélemény lakását, elvezetlek oda.~-
35 IV, 105| hagyj békét - morgott a Közvélemény durcásan.~- Megjött az idõd.
36 IV, 105| Meghajtottam magamat; mire a Közvélemény lustán leereszkedett egy
37 IV, 105| választásokat? - mondá a Közvélemény mélabúsan. - Csalódik, fiatal
38 IV, 105| Felette csodálkoztam a Közvélemény e rezignációján, de hogy
39 IV, 150| mennyire fel volt csigázva a közvélemény, midõn fél év múlva leérkezett
|