Rész, Fejezet
1 II, 36| maradt Károly és a fiatalabb Harry.~Mindkettő igen derék fiatal
2 II, 36| polgárerényeknek.~Károly és Harry között a legszebb testvéri
3 II, 36| szerzői: az egyiké Lemonin Harry, a másiké Lemonin Károly.~
4 II, 36| ember?~- Édes Károly - mondá Harry egy napon -, te úgy látszik
5 II, 36| teszed azt?~- Két okból, Harry; a dohányzás elõször is
6 II, 36| melyet e célra vásároltam.~Harry gúnyosan kacagott föl.~-
7 II, 36| Azon egyszerû okból, édes Harry, mert semmire sem bírtam
8 II, 36| gentleman ilyen - felelte Harry - Egy igazi gavallérnak
9 II, 36| megpróbáltatásnak tette ki.~Harry homloka elborult egy pillanatra,
10 II, 36| Károly már az ágyban pihent. Harry pedig feketekávét szürcsölve
11 II, 36| azt? - dörmöge a kapus.~Harry kérdõleg nézett Károlyra.~-
12 II, 36| levegõbe beszélni - mondá Harry komolyan.~Dick dacosan emelte
13 II, 36| nekünk - nyugtalankodék Harry.~- Fölösleges is lenne untatnom
14 II, 36| Megteszitek-e?~- Azon esetre - mondá Harry tompa, síró hangon -, ha
15 II, 36| esetet minden áron - szólt Harry - és be akarunk folyni határozatodra.
16 II, 36| történt tovább? - kérdé Harry érdekfeszülten figyelve
17 II, 36| Ezer ördög! - kiáltá Harry -, ez egy kicsit olyan dolog,
18 II, 36| sem szólt sokáig. Végre Harry törte meg a csendet.~- Iszonyú
19 II, 36| összeget.~Dick sírva borult Harry nyakába.~- Köszönöm nemes
20 II, 36| istenem - tördelte kezeit Harry -, de valamit csak tenni
21 II, 36| csináltam fejemben. Igazad van, Harry, valamit csakugyan tennünk
22 II, 36| Majd meglátod! Siess!~Harry nehány perc múlva elõhozta
23 II, 36| mai beszéded - jegyzé meg Harry komoly megrovással -, barátunk
24 II, 36| takaros bronz szekrényt s Harry fitymálva feszíté neki a
25 II, 36| a hírhedt bankot - mondá Harry gúnyosan, egy szomorú, tekintettel
26 II, 36| tovább, mert csak ennyi kell!~Harry és Dick mintha valami láthatatlan
27 II, 36| Oh, csakugyan! - kiáltá Harry a Dick nyakába borulva -
28 II, 36| mindenen segítve lesz!~- Oh, Harry! az a pénz nem az enyém! -
29 II, 36| errõl...~- De igen - felelte Harry bátyjához lépve és azt érzékenyen
30 II, 36| meg, Dick, hogy Lemonin Harry odalépett Lemonin Károly
31 II, 36| és kezet csókolt neki.~Harry csakugyan lehajolt s megcsókolta
32 II, 36| fivére kezét.~- Ne bolondozz, Harry, mert elérzékenyítesz!~-
33 II, 36| egyebet, atyám? - kérdé Harry.~Az öreg megbotránkozva
34 II, 36| sem veszti - jegyzé meg Harry. - De beszélje el, atyám,
35 II, 36| kék szemû? - vágott bele Harry.~- Hogy tudod?~- Megfogtuk! -
36 II, 36| tudod?~- Megfogtuk! - kiáltá Harry, homlokára ütve. - A Dick
37 II, 36| be szavait Károly, midõn Harry belépett, mégpedig Dickkel,
38 II, 36| kiálták örömteljesen Károly és Harry. - Legédesebb óhajtásunknak
39 II, 36| ehhez? - kérdé az ámulótól Harry halkan.~- Azt, hogy most
|