Rész, Fejezet
1 1, 4 | gondolatra. Milyen sötét felhõ lehet az, mely a vidámság
2 1, 4 | odanéztek, valami fenyegetõ felhõ ült arcán, mintegy ékesen
3 1, 10 | délután komoly volt, borongós felhõ ülte a homlokát, s emellett
4 1, 12 | fent egy pár foszlányos felhõ futkározott - teljes pompájában
5 1, 15 | Király haragja, mint a felhõ, komor színbe vont mindent,
6 1, 17 | nemsokára füst lesz… azután felhõ… azután harmat, azután…~-
7 1, 18 | egyszerre csak egy ménkõ nagy felhõ kerekedett s úgy elnyelte
8 1, 25 | fallácia, hogy egy fehér felhõ úszik a bástya fölött.~Az
9 1, 31 | megy, megy vízen, szárazon, felhõ hátán, száguld vele az elszabadult
10 1, 33 | feje felõl a felhõt.~Ámbár felhõ se volt. Csak üres beszéd
11 1, 35 | fehér égen egy folt, egy felhõ sem látszott, a nap nem
12 II, 5 | pára... hadd legyen belõle felhõ... Olyan felhõ, amelyikbõl
13 II, 5 | legyen belõle felhõ... Olyan felhõ, amelyikbõl boresõ lesz...
14 II, 9 | vitt a mennybe, amit majd felhõ alakjában látunk meg fejünk
15 II, 85 | komoran, sötéten, mint a sebes felhõ, a fekete felhõ.~S reggel
16 II, 85 | a sebes felhõ, a fekete felhõ.~S reggel virradóra, amennyi
17 II, 90 | boldogságát, hanem aztán felhõ ült homlokára, s azt kérdé
18 II, 94 | végig az arcán, de csakhamar felhõ ült ki szép magas homlokára:~-
19 II, 97 | éppen az imént ott ült egy felhõ tetején, amit maga pipázott
20 II, 116| komor az õ arca, örökös felhõ az õ osztályrésze e naptól
21 II, 130| megkülönböztetni, vajon az a felhõ rózsalevelekbõl vagy égõ,
22 II, 134| szemekben villám, a homlokokon felhõ.~Az õs fõispánok arcképei
23 II, 136| rózsaszínû ruhába öltözik a felhõ, ha erre jár...~Én csak
24 III, 2 | a zúgó nádas, melyet a felhõ sötétre festett meg árnyékával,
25 III, 2 | lóhere-bokrocska a lábainál, amint a felhõ alul kibukkanó nap elsõ
26 III, 50 | Amolyan futó esõ volt, a felhõ talán csak azért potyogott
27 III, 66 | Maróth György.~Dercs homlokát felhõ futotta be, úgy látszik
28 III, 83 | volt a szárnya, mint egy felhõ. Véresõ volt arra, ahol
29 III, 86 | a többiek. A kis arcukra felhõ ül ki. Búsan húzódnak be
30 III, 99 | természet is: gyakran megteszi a felhõ, ha megharagszik, hogy lejjebb
31 III, 102| Minden mosolygott, még a felhõ is, amint bolondozék fenn,
32 III, 102| féltek tõle. Ej, nem is felhõ az tán, hanem az angyalok
33 IV, 26 | a nagy harang, mellyel a felhõ ellen harangoztak, megrepedt,
34 IV, 32 | homlokát, melyen ritka vendég a felhõ, mert leginkább a nyugalom
35 IV, 47 | semmit, hogy az égen annyi felhõ se volt, mint a tenyerem,
36 IV, 125| kémény füstöl. Fehér tejszín felhõ kavarog belõle. Éles rezgõ
37 IV, 128| vihar, zeng az ég, kavarog a felhõ s hasadoznak ki a mennyboltból
38 IV, 142| falu fölött, rémítõ fekete felhõ kúszott az égen s apró békák
39 IV, 143| S ha valami baj volt, ha felhõ tornyosult Gyergyó felett,
|