Rész, Fejezet

 1   1,  3  |         szalad oda az a sok ember, édesanyám? - kérdi Kati.~- Talán dobolnak, -
 2   1,  9  |          hûselni a folyosókon, hol édesanyám leanderei állottak.~Én nagyon
 3   1,  9  | vallatásoknál. Haragudni csupán az édesanyám haragudott Pista bácsira,
 4   1,  23 |          káromkodott; a pipázásért édesanyám haragudott, aki köhécselõ
 5   1,  23 |         néhány nap múlva erre vitt édesanyám vissza a 1-i gimnáziumba.~
 6   1,  23 |        Prakovszky - szólt közbe az édesanyám, s egy könny csepp buggyant
 7  II,  6  |            már nem mai leányok: az édesanyám még rövid ruhát hordott,
 8  II,  34 |           bizonyára szerencsétlen. Édesanyám majd segít rajta, gondolá
 9  II,  34 |   valamivel több is. Azonban mióta édesanyám beteges, mindez elmúlt.~-
10  II,  34 |         rokonaid?~- Oh, nincsenek. Édesanyám rokonai már elhaltak, az
11  II,  34 |           Már két napja és két éje édesanyám elhagyatva, segélytelenül
12  II,  34 |         kenyeret, de az kemény, és édesanyám nem ehetett belőle. Igen
13  II,  34 |         szerettük, és még emellett édesanyám szigorúan meg is tiltotta.
14  II,  39 |         meghalok Ne engedj, anyám, édesanyám!~És a nõ kétségbeesetten
15  II,  39 |          meg anyja kezét.~- Anyám, édesanyám, ne engedj magadtól.~Erre
16  II,  60 |            rá várnom?~- Egy hétig, édesanyám.~- Sok - hörgé és félkönyökre
17  II,  60 |            fent az égben, ahol van édesanyám. Itt lent kín, nyomor, üldözés
18  II,  108|            benne egy szõke hajfürt édesanyám hajából. Abból a hajból,
19  II,  114|      átnyújtott egy másik levelet. Édesanyám írását ismertem fel rajta,
20  II,  114|           került a sor.~Szegény jó édesanyám! Azt írja, hogy az istenért
21 III,  2  |            magyarázta az értelmét, édesanyám pedig így szólt, szegény: »
22 III,  2  |          senki, hogy adósa maradt: édesanyám a kárt fizeti ki, én meg
23 III,  2  |   édesdeden, tovább szõve álmomban édesanyám meséit.~Szüleim semmitõl
24 III,  25 |           a nagykendõmet zálognak. Édesanyám után egyetlen jószágom.~
25 III,  45 |        vártuk haza azt a sírkövet.~Édesanyám maga járt Pesten, õ rendelte
26 III,  81 |            tejet ad. Mért nem vesz édesanyám még egy kecskét?~Nem volt
27 III,  83 |      mindig és zsalusi leeresztve. Édesanyám jól ösmerhette, mert csak »
28 III,  135|            átszállították hozzánk. Édesanyám már messziről boldogan mosolygott
29  IV,  1  |       Eredj, te gaz lurkó - mondja édesanyám -, hát már azt is meglátod?
30  IV,  15 |             Hát mik azok a grófok, édesanyám?~- Majd megtanulod még te
31  IV,  15 |           határozottan, és szegény édesanyám is erõsítette.~Valóban Forgách
32  IV,  63 |   udvarunkban, hogy borul nyakamba édesanyám s hogy fogja megugatni a
33  IV,  83 |         mint egy bika.~Erre már az édesanyám is bejött a konyháról.~-
34  IV,  97 |             otthon tudom megfizeti édesanyám a fáradságát.~- Merre lakol
35  IV,  97 |          Egyedül maradtunk ketten. Édesanyám roppant izgatottságban volt,
36  IV,  97 |          ember, s az elnököl bent.~Édesanyám némileg megvigasztalódott.~-
37  IV,  97 |           lejöhettünk a karzatról, édesanyám arca sugárzott a boldogságtól.~-
38  IV,  101|           is csókolgatta: »Szegény édesanyám, hány ezer öltést tett,
39  IV,  151|      valahol a távolból, mintha az édesanyám húsz év óta elnémult édes