Rész, Fejezet

 1   1,  2  |             Stofi bácsi sóhajtott s hozzátette:~- Jó éjszakát!~Az világos
 2   1,  3  |             nagyság magva ez?~Aztán hozzátette felelet gyanánt hangosan:~-
 3   1,  9  |        elõbbi szavaihoz folytatólag hozzátette:~- Szeretem a homályosságot,
 4   1,  11 |           van!~Azután nagy mogorván hozzátette:~- Ha nem hiszi az úr, nézze
 5   1,  12 |     csakhamar megbánta, mert rögtön hozzátette szelíden: - megszólnának,
 6   1,  13 |          hogy hiába fáradtak, aztán hozzátette:~- Egyébiránt lélekemelõ
 7   1,  13 |            úrnak, aztán kisvártatva hozzátette:~- A bundát is?~- Azt is.~
 8   1,  14 |                Aztán enyelgõ hangon hozzátette: - Ameddig Korláthy úr meg
 9   1,  17 |             másnap reggel a kútnál; hozzátette azt is, hogy sokáig beszélgetett
10   1,  17 |           nem akad… - Aztán nevetve hozzátette: - S ahol a király esetleg
11   1,  18 |          szemléletébe merülve, majd hozzátette: - S milyen hanyatlás!~-
12   1,  18 |          majd a szavakat keresgetve hozzátette - mert nem csalódom, ugyebár,
13   1,  20 |         kissé, majd késõbb vontatva hozzátette: - mert tudtam, hogy szereted
14   1,  23 |            már itt vagyunk. - Aztán hozzátette, mintha az Isten elõtt akarná
15   1,  25 |     szeretlek, Pál. Így, így.~Aztán hozzátette szelíden, megdicsõült arccal:~-
16   1,  26 |           fiókomba. - Aztán vidáman hozzátette: »Csapunk magunknak egy
17   1,  32 |        kiáltá az öregúr s kenetesen hozzátette: - Áldassék érte a seregeknek
18   1,  32 |             és egyszerre véletlenül hozzátette.~- Gyûlölöm azt a teremtést! -
19  II,  7  |          Nyisd ki! - kiáltá.~Azután hozzátette:~- Mert különben...~Képzelhetni
20  II,  11 |    Daróczynak, s majd még halkabban hozzátette: - hanem hogy Iván herceg
21  II,  77 | szögrül-végrõl az egész krónikát és hozzátette:~- Mához egy hétre errõl
22  II,  99 |         mondá Pál fojtott hangon és hozzátette hirtelen -, félek, hogy
23  II,  111|       fiából!~Persze a madame Jolly hozzátette, hogy ha majd ez az »enfant
24  II,  124|         dönnyögé a tábornok s aztán hozzátette: - Nekünk semmi közünk többé
25  II,  127|        Kozenszky fojtott hangon, és hozzátette hirtelen... félek, hogy
26 III,  1  | Krisztinához, megfogta kis kezét és hozzátette elõbbi szavaihoz: - De mindegy…
27 III,  5  |           tompa hangon, majd halkan hozzátette: - amit az Isten ujja összetört,
28 III,  8  |           az téged?~Azután gúnyosan hozzátette:~- Remélem, nem akarsz konkurrálni?
29 III,  10 |            azután rezgõ lágy hangon hozzátette akadozva: - egészen jobban
30 III,  24 |            rabját - aztán mélabúsan hozzátette - mindjárt az elsõ napon.~-
31 III,  25 |              Tövise van annak…~Majd hozzátette mélabúsan, álmodozón:~-
32 III,  25 |           értük - hebegé Mák, aztán hozzátette: - Jó bora van… nagyon pompás
33 III,  87 |          hogy nem hiszem, azért még hozzátette:~- Becsületemre mondom,
34 III,  102|       félhetett nagyon, mert legott hozzátette hízelkedve, pajkosan: »Ugyan
35  IV,  15 |           õseimet? Nem! Minek?~Majd hozzátette zavartan:~- Annak a szobának
36  IV,  41 |        ilyen kerülő utakon, nyomban hozzátette: - »Mert nem szeretném,
37  IV,  43 |             nélkül?) Aztán hangosan hozzátette:~- Tudok németül, hiszen
38  IV,  51 |            elhozom - aztán szelíden hozzátette -, de csak egy föltétel
39  IV,  62 |     fürkészte arcomat, majd nyersen hozzátette: - Elõfizetni jött? Mit
40  IV,  77 |            helyére…~Majd sopánkodva hozzátette:~- Nem dõl ez le a télen,
41  IV,  137|          János úr kordialiter, majd hozzátette kelletlenül -, vagy a tûzre.~-
42  IV,  149|         ezer meg ezer - és pajkosan hozzátette még egyszer: - ha csak virágot