Rész, Fejezet
1 II, 6 | Zemák úr alkalmasint a nagybátyám bécsi lapját olvasta csak.
2 II, 80 | mint a muri. Egy fösvény nagybátyám lakik itt Kikindán, az rendezett
3 III, 65 | fuldokló zokogás megszakította nagybátyám szavait. A zsebkendõje után
4 III, 65 | taplója?~- Van! - mondá nagybátyám fájdalmas hangon, pedig
5 III, 75 | akarok beszélni.~Károly nagybátyám valami hideglázt kapott,
6 III, 75 | egymásnak.~- Szinte jó - mondá nagybátyám -, hogy megbetegedtem. Enélkül
7 III, 75 | okáért a háta mögött maradni.~Nagybátyám szívesen maradt ott a meleg
8 III, 75 | Miféle asszonyném? - szólt nagybátyám csodálkozó szemeket meresztve.~-
9 III, 109| iránt tápláltam.~Egy bankár nagybátyám van, az meghítt egyszer
10 III, 109| szülõknek is jól fog esni; de a nagybátyám savanyú arccal jegyzi meg:~-
11 III, 116| király?~- Beszélik - mondá a nagybátyám -, de én bizony nem hiszem.
12 III, 116| hamiskásan kacsintott hozzá a nagybátyám. Mert nagy selyma volt az
13 III, 124| bizottsághoz, amelynek egyik nagybátyám is tagja.~Ott ültek négyen-öten
14 III, 124| levél és távirat feküdt.~Nagybátyám igen csodálkozott, mikor
15 III, 124| szorongatták a kezeimet. Nagybátyám két széket is rántott alám
16 III, 124| már csakugyan dühbe jött a nagybátyám.~- De kedves Gyuri bácsi,
17 III, 124| olvasom a »Nemzet«-ben, hogy nagybátyám kibukott a kerületébõl.
18 III, 124| sem véve, a különszobába.~Nagybátyám ült ott, s éppen egy anisettet
19 III, 142| minden fogását.~A fõjegyzõ a nagybátyám volt, az megígérte apámnak,
20 III, 142| kitüntethetném magamat.~Nagybátyám nevetett.~- Bolond vagy,
21 III, 146| kétségbevonhatatlan tartozéka.)~Nagybátyám nyöszörgésére hátrahúzódtam,
22 III, 146| ott künn? - mordult fel nagybátyám, ki igen bosszankodott azon,
23 IV, 8 | alperesnek születik).~Volt egy nagybátyám, aki elvesztette a pört,
24 IV, 8 | De bizony akar - mondá a nagybátyám -, itt is eszik. Megvetette
25 IV, 8 | a hatást a vármegyénél.~Nagybátyám, aki erõnek erejével okos
26 IV, 23 | azt adva ürügyül, hogy egy nagybátyám fekszik betegen, annak az
27 IV, 56 | van, mondja, hogy mikor a nagybátyám meghalt 1877-ben, s mi ketten
28 IV, 63 | majd megjön a többi is.~Nagybátyám nem volt nemesember, gondoltam
29 IV, 63 | vagyok meghalni, mintsem…~Nagybátyám összeráncolt homlokkal haragosan
30 IV, 72 | váratlanul közbeszóltam.~Nagybátyám rám nézett szigorúan, mintha
31 IV, 72 | Hm! Ez megfoghatatlan!~Nagybátyám rám rivallt:~- Honnan tudod
32 IV, 132| AZ ALFÖLDÖN~1890~Szegény nagybátyám a hetvenes években praktizált
33 IV, 132| hajdúvárosok sohasem változnak meg.~Nagybátyám utolsó ötlete (mert az öreg
34 IV, 132| a dolog, hogy mindjárt a nagybátyám temetése után felhívatott
35 IV, 132| következtében engem szemelt ki nagybátyám utódjának«.~- De hisz az
36 IV, 132| volt; megjelent szegény nagybátyám. Egy felhõn ülve röpült
37 IV, 132| többi: de itt, tudtam már a nagybátyám elbeszéléseibõl, egészen
38 IV, 137| Egypár év előtt, meghítt a nagybátyám, keőmezei és sóvárnoki Soós
|