Rész, Fejezet

 1   1,  3  |       fájdalom állt ott mellette mozdulatlanul, csak Sós Péter szaladt
 2   1,  4  |       mondja: »ne tovább!«~Kalap mozdulatlanul maradt székén, mint a villámsújtott,
 3   1,  9  |         pillantást cövek gyanánt mozdulatlanul álló pártfogoltjai felé.~
 4   1,  9  |  puskájára támaszkodva állt ott, mozdulatlanul, mint egy kõszobor. Õ is
 5   1,  9  |        Teléry ott fekszik halva, mozdulatlanul, a virágokkal ellepett magaslaton.
 6   1,  9  |       kifelé.~Mintha az ott bent mozdulatlanul fekvõ arisztokrata lehelete
 7   1,  9  | Szent-Illényi ott fekszik halva, mozdulatlanul, a virágokkal ellepett magaslaton.
 8   1,  9  |       kifelé.~Mintha az ott bent mozdulatlanul fekvõ arisztokrata lehelete
 9   1,  9  |    helyen puskájára támaszkodni, mozdulatlanul, akár egy kõszobrot.~Õ is
10   1,  11 |   áthatóan mereszté Apolkára, ki mozdulatlanul állt az akácfánál, mint
11   1,  11 |         lelkem!~De az ott feküdt mozdulatlanul, behunyt szemmel, halvány
12   1,  17 |         a szûk négy deszka közt, mozdulatlanul, csendesen, mintha csak
13   1,  18 |     ideája nem volt, odalépett a mozdulatlanul vigyorgó Koskárhoz és felkiáltott: »
14   1,  20 |      szerszámok a fehér abroszon mozdulatlanul, keresztbe, mint a középkori
15  II,  9  |     lesznek festve, ha öt percig mozdulatlanul belebámul abba a csodálatos
16  II,  35 |      követve. A leány elterülve, mozdulatlanul feküdt; ájulásba esett.
17  II,  36 |         örömtõl elsápadva némán, mozdulatlanul állott az ajtónál, nem tudva:
18  II,  56 |           ott fekszik csendesen, mozdulatlanul, párbajgolyótól leterítve
19  II,  59 |      Minden vére jéggé fagyott s mozdulatlanul, sápadtan állt a virágától
20  II,  81 |      megállt ott, mint a cövek s mozdulatlanul, örökösen odatapadó tekintettel
21  II,  99 |  võlegénye, Sir - rebegé a leány mozdulatlanul a földhöz gyökerezve.~-
22  II,  127|       võlegénye - rebegé a leány mozdulatlanul a földhöz gyökerezve.~-
23 III,  1  |          szoborként megkövülten, mozdulatlanul, meredt szemekkel nézett
24 III,  1  |    helyen puskájára támaszkodni, mozdulatlanul, akár egy kõszobrot.~Õ is
25 III,  2  |         csókolni.~Filcsik némán, mozdulatlanul állott egy percig, mintha
26 III,  57 |          s ott maradt elaléltan, mozdulatlanul fekve a padozaton.~A veszett
27 III,  71 |        madár se röpköd. Az erdõk mozdulatlanul állnak õrt körös-körül.~
28 III,  87 |      szemöldökeivel eleresztett.~Mozdulatlanul maradtam ott, a nagy boldogság
29 III,  97 |         megörökítéséhez.~Filcsik mozdulatlanul szuszogott, az izzadtságot
30 III,  114|       kedvenc ölebét.~Ott feküdt mozdulatlanul, fehér szõre összevérezve.~
31  IV,  44 |          állott a szokott helyén mozdulatlanul, a cigarettli most is a
32  IV,  48 |  ellenveté a másik.~S ott álltak mozdulatlanul, mindenik erõsen fogva a
33  IV,  48 |       Mert mikor a két versenyzõ mozdulatlanul állt a turfon a saját érdekében,
34  IV,  79 |     ültek helyeiken a követek is mozdulatlanul, mint szélcsendben a búzakalászok.~
35  IV,  129|        el az utam. A fák levelei mozdulatlanul fityegtek a gallyakon, mintha
36  IV,  132|      éppen õ teszi; minden egyéb mozdulatlanul áll Hajdú-Lucaszéken.~De
37  IV,  145|      csinos fiatal embert látott mozdulatlanul elterülve.~- Nagyon fáj?~-
38  IV,  147|           Csak ott állt mereven, mozdulatlanul, a tekintetét rám szegezve.~