Rész, Fejezet

 1   1,  1  |           helyérõl, miután leoldá kardját s letette a szögletbe. Annak
 2   1,  3  |          felkötheti azt a régi jó kardját - isten úgy segélje - le
 3   1,  3  |        másféle: a nagy hadvezérek kardját szerelmes szemek mozgatták,
 4   1,  12 |    követelem, mérje össze velem a kardját!~Laci csodálkozva dadogta:~-
 5   1,  12 |         mint kegyelmed. Adja át a kardját! - tette hozzá szigorú hangon.~
 6   1,  14 |        harsányan kiabálva, kivont kardját mindenfelé villogtatva: »
 7   1,  14 |     felkötötte türkizekkel rakott kardját s beleült a kocsiba.~Az
 8   1,  15 |   falovait, fakatonáit, íját, kis kardját, kereplõjét, sípját, s megmutogatta
 9   1,  15 |        ott villogtassa rettenetes kardját; ha nem az, hát olyan. Kígyózik
10   1,  19 |        nagy hirtelen kirántotta a kardját, tisztelgett vele hódolatteljesen
11   1,  19 |          Peckesen jár, csörteti a kardját, hetykén pengeti a sarkantyúját
12   1,  29 |       fejedet.~S ezzel kirántva a kardját, nagy dühösen megsuhintotta
13   1,  29 |           a köpenyét, leoldotta a kardját, szétnézett, aztán a szemöldökével
14  II,  2  |      kacagott jóízûen a nemzetõr, kardját a padlóhoz ütögetve. - Egy
15  II,  2  |           otthon - felelt a tiszt kardját leoldva.~- Merkwürdig! Azt
16  II,  2  |         meg akarta villogtatni jó kardját, még egyszer meg akarta
17  II,  7  | fõcsendbiztos sietve csatolta fel kardját s fontos léptekkel ballagott
18  II,  13 |          között sok van, ki saját kardját fél megfogni, nehogy elvágja
19  II,  13 |  Germanicus!«~Gordian felköté ősi kardját, s mint párduc büszkén lépett
20  II,  13 |        felszökve lovára, rántá ki kardját s lelkes, megrázó érchangon
21  II,  13 |      gyilkot.«~Germanicus kirántá kardját s azt saját mellének szegezé.
22  II,  13 |        vezér elé, s kihúzva drága kardját, kevélyen tartá a vezér
23  II,  13 |        homlokára mutatott, azután kardját csörgeté meg.~»Értem, nagyon
24  II,  13 |           harapott, Sejanus pedig kardját szorítá oldalához.~III.~
25  II,  13 |      keresett a szobában, talán a kardját, azt tette fejéhez. De borzasztó
26  II,  15 |          szomorúan, aztán kihúzta kardját hüvelyébõl és elérzékenyülve
27  II,  28 |     rögtön fel akart ugrani, hogy kardját felkötve, a lázadók megfékezésére
28  II,  38 |     fölött történelmet alkotó õsi kardját, s nyílt mellét kitárva,
29  II,  54 | bereteszelte belülrõl, s lekötvén kardját, vetkõzni kezdett, egymás
30  II,  65 |        találta, s õ anélkül, hogy kardját kihúzta volna hüvelyébõl,
31  II,  100|         mozgatja, nagy hadvezérek kardját ez élesíti.~Mikor H...th
32  II,  127|           a betegség törte össze, kardját a hatalom! De a lelkét,
33  II,  134|      védelmére.~András kirántotta kardját (mindig élesre volt fenve),
34 III,  115|          huszárnak.~Az kirántotta kardját, s egy nyisszantással elvágta
35  IV,  43 |          fölállott, s így szólt a kardját megcsörrentve:~- Ellennézetek
36  IV,  63 |         Brunszvik?~- Felkötötte a kardját és lóra ült. Elment új címert
37  IV,  93 |   díszruhát varratott, aranyra, a kardját kirakatta boglárokkal. Négy
38  IV,  127|  királynak is hátához szabdalta a kardját.~Nagy vitéz volt, lantosok