Rész, Fejezet
1 1, 12 | annak a gazdája, az ünnepelt hõs kilépne.~Végre kilépett,
2 1, 12 | Magday-esetet, miként találta hõs álarca alatt a tolvajt,
3 1, 12 | lábaival:~- A tolvaj nem lehet hõs. Magday pedig igazi hõs.~
4 1, 12 | hõs. Magday pedig igazi hõs.~Rögtön kiadta a parancsot,
5 1, 13 | alá, elsietett, s mint egy hõs, ki rendkívüli dolgok elkövetésére
6 1, 18 | elõbontakozott, kilépett a hõs elevenen, és itt van, ott
7 1, 19 | bárányt fogjuk benne látni. Hõs volt a csatatéren, de szelíd,
8 II, 4 | vagy végig kell játszani a hõs szerepét, vagy kinevettetni
9 II, 4 | érzékeny könyût, amit e hõs szavak sajtoltak szemébõl.~
10 II, 7 | leszek! Vakmerõ leszek! Egész hõs leszek, csak aztán kegyed
11 II, 10 | heroizmus volt Fucha öcsénkben.~Hõs volt, csak a játszmát ne
12 II, 13 | nép elõtt?~Ki volna más e hõs, mint:~Jurisics Miklós.~
13 II, 17 | Hiszen a szabó is lehetne hõs! Az az erdõ, hol a hír,
14 II, 17 | furfang, egyedül a furfang. A hõs is csak olyan hõs, aminõnek
15 II, 17 | furfang. A hõs is csak olyan hõs, aminõnek magát tartatni
16 II, 54 | pedig azt olvastam, hogy egy hõs ifjút lehetett látni a török
17 II, 64 | rovására elkövetett, ezt a hõs halálán kívül egyedül gascognei-jainak
18 II, 67 | arcával, mint egy igazi hõs.~Tehát ez az Árkándy nem
19 II, 72 | elsikoltá magát.~- Igen, igen, hõs leszek. Egy Zrínyi Miklós.
20 II, 99 | nagyon. Ez itt a számûzött hõs, a karcsú ifjú - fényképen,
21 II, 111| Kevés vártatva már középkori hõs, dübörgõ hadakat vezet páncélos
22 II, 118| is a postára), ha akarom, hõs, mert végigküzdötte az olasz
23 II, 127| nagyon! Ez itt a számûzött hõs, a karcsú ifjú a fényképen!
24 III, 1 | van-e Garibaldinál nagyobb hõs akár az ó-, akár az új-világ
25 III, 1 | fejét, kevélyen, mint egy hõs.~- Annak a leánynak az apjával.~
26 III, 11 | Úgy halt meg, mint egy hõs, szegény Bodó Pista. Édes
27 III, 11 | márványköveken az elgyengült öreg hõs.~Két hétig volt beteg, alig
28 III, 19 | felforgatták a többi történetek: »Hõs Szigfried« kalandjai vagy
29 III, 58 | fiakkerbe, mikor elindultunk a hõs vértõl pirosult gyásztérre,
30 III, 67 | hordja ereklyének a vén hõs egyik névjegyét, melyre
31 III, 73 | kereszteltem hõsömet, mert igazán hõs volt. Nem volt bátorsága
32 III, 98 | úgy járt, mint a mesebeli hõs, ki hetven sebet kapott
33 IV, 108| fõlovászmester és a híres hõs feleségét, Báthory Erzsébetet
34 IV, 127| Sempthe várát 1657-bõl egy hõs asszony, Cséfalvay Pálné
35 IV, 127| azt beszélte, hogy a nagy hõs élve záratott sírjába, mert
36 IV, 127| hozzá a rettenthetetlen hõs tréfálkozva -, hogy a török
37 IV, 127| hegy tetején aluszik a nagy hõs, világhírû Zrínyi Miklósnál
38 IV, 133| arccal álltam ott, mint egy hõs.~- Nos, kell-e még több?~-
|