Rész, Fejezet
1 III, 144| gyönyörû, szende leánykája, Fruzinka.~Tette neki a szépet egész
2 III, 144| Hanem inkább zavarta a Fruzinka mostoha anyjának egy hangosan
3 III, 144| mert a fõbíróné (a szép Fruzinka mostohaanyja) ijedten fölsikoltott.~-
4 III, 144| belõle egyetlen egy szálat. Fruzinka a fejéhez kapott; de nem
5 III, 144| helyezkedtek el véglegesen; azóta Fruzinka kisasszony nem bírta levenni
6 III, 144| datolya fa alatt.~- Hej, Fruzinka lelkem - szólt Hatvani -,
7 III, 144| az én feleségem lehetne.~Fruzinka sóhajtott, s félénken rebegte:~-
8 III, 144| visszatartani.~- Komolyan akarja Fruzinka, hogy még maradjunk?~- Hogyne
9 III, 144| felfogják szoknyáikat, maga Fruzinka is halálra sápad, de Hatvani
10 III, 144| tépje el… - rimánkodott Fruzinka, két kis fehér kezét összetéve
11 III, 144| baj Hatvaninak, mert hisz Fruzinka a legszebb, legirigyeltebb,
12 III, 144| most felette elkeseredék Fruzinka kétségbevonhatatlan változásán.~-
13 III, 144| a bútorok, a képek, de Fruzinka és Butykai is.~Mikor a professzor
14 III, 144| sírva borult a földre, a Fruzinka testére.~Azután összeszedte
15 III, 144| könyvet tûzbe vetni, amikor Fruzinka mondta! Szegény leány talán
16 IV, 85 | uramnak, ha a fõbíró uram Fruzinka nevû hajadon leánya még
17 IV, 85 | Károly. Oda kacsingatott Fruzinka a selymes pillái alól lopva.~
18 IV, 85 | fohászkodék az istenhez Fruzinka szerelméért, egy éjjel,
19 IV, 85 | teljesítheti. Övé lesz most már Fruzinka is. Ott volt hóna alatt
20 IV, 85 | Hatvani uram rávette, hogy a Fruzinka aranyhajából hozná el neki
21 IV, 85 | legjobb alkalmat, mikor Fruzinka éppen a haját bontogatta.~-
22 IV, 85 | szép patyolat orcájához.~Fruzinka mosolygott, és természetesen
23 IV, 85 | fõbíróéknál, kivált amióta Fruzinka is olvadékony pillantásokat
24 IV, 85 | kifejlõdött viszonyt, de a Fruzinka gonosz mostohaanyja ellene
25 IV, 85 | vele, a fõbíróné (a szép Fruzinka mostoha anyja) ijedten sikoltott
26 IV, 85 | egy fügefa alatt.~- Hej, Fruzinka lelkem - így kezdé Hatvani
27 IV, 85 | az én feleségem lehetne.~Fruzinka sóhajtott, s félénken rebegte:~-
28 IV, 85 | kedvemért sem? - suttogta Fruzinka édes, csábító nézéssel.~
29 IV, 85 | felfogják a szoknyájukat, maga Fruzinka is halálra sápad, de Hatvani
30 IV, 85 | Mágyiká«-t - rimánkodik Fruzinka, két kis kezét összetéve
31 IV, 85 | esete és Hatvani halála~Fruzinka napról napra szerelmesebb
32 IV, 85 | midőn meghallotta, hogy Fruzinka, aki igen szépen tudott
33 IV, 85 | hatalmas, ami most Hatvani. Fruzinka is őt fogja szeretni ismét.~
34 IV, 85 | nekem elő rögtön a főbíró Fruzinka nevű leánykáját.~Alighogy
35 IV, 85 | arcképre gondolva, melyet Fruzinka nézett. Mit tudta azt a
36 IV, 85 | a bútorok a képek - de Fruzinka is, Butykai is.~Mikor a
37 IV, 85 | könyvet tűzbe vetni, amikor Fruzinka mondta! Szegény leány, talán
38 IV, 85 | fehér galamb volt az, mely a Fruzinka hamvaiból támadt?~Ugyanabban
|