Rész, Fejezet
1 1, 1 | portájáról. Valami sok pénzt érõ irományait rabolták el valahol -
2 1, 4 | szerelem a leggyorsabban érõ gyümölcs; mint a tündérmesék
3 1, 13 | satnya vetemény, bokáig érõ rozs, másutt már rég arattak,
4 1, 15 | leánygyermek ült, hosszú, derékig érõ barna hajjal, nagy kökény
5 1, 17 | Katharina lebomlott, bokáig érõ varkocsa volt; azzal ütötte-verte
6 1, 17 | nyomva, kék, kurta, övig érõ dolmány, sárga, sarkantyús
7 1, 17 | zubbonyt viseltek, térdig érõ tirol nadrágot és harisnyát.
8 1, 19 | s különben is aranyat érõ ötlete támadt: kitérõ út,
9 1, 23 | azok belsejében vagyonokat érõ kõszén van.«~Mind több-több
10 1, 23 | látszott a sehol véget nem érõ sík mezõn, mint egy folt,
11 1, 28 | mint mikor az ember térdig érõ hínárban jár. Két orvosságos
12 II, 4 | öregúr lép be rajta, talpig érõ sárgás németkabátban, zöld
13 II, 6 | örökségét, kétszázezer forintot érõ sorsjegyet adott oda két
14 II, 7 | egész a Melanie ablakáig érõ körtefára fészket rakott
15 II, 7 | névre százezer forintot érõ takarékpénztári könyvecske
16 II, 13 | A drága italok, falvakat érõ ételek mind már nem ébresztik
17 II, 21 | nem volt könnyû a térdig érõ lucsokban. Meg-megremegett
18 II, 56 | választottak ki a sok, többet érõ lomból, s tartottak meg
19 II, 75 | halált, mely a legtöbbet érõ jószágomat, a gégémet sorvasztja,
20 II, 86 | más Gilagó! Barna, térdig érõ paletotjában úgy néz ki,
21 II, 99 | remekmû, egy kincs! Tíz fontot érõ vagyon! Királyi asztalra
22 II, 119| kék szeme s hosszú, sarkig érõ s tán szinte hamis aranyszínû
23 II, 120| világon - dünnyögé - többet érõ dolog, mint a virtuscselekedet.~
24 III, 1 | nagy fésû, mellyel térdig érõ haja le volt tûzve, lecsúszott
25 III, 1 | szürke zubbonyban, térdig érõ csizmákban, úrias vadász-szerelvénnyel.~-
26 III, 1 | van neked annál többet érõ kincsed is, a szép Anika.~
27 III, 2 | taposnak, sehol véget nem érõ füzesek a kerete.~A bágyi
28 III, 14 | Pompás gondolat. Aranyakat érõ gondolat! Ez a gondolat
29 III, 25 | nincs annak egy garast érõ jószága, mert az a két lúd
30 III, 70 | piros cipellõkben, sarkig érõ selyemkendõvel, ezüsttel
31 III, 108| óta a várba, egy kis korán érõ uborkát akartam néked hozni,
32 IV, 29 | kovácsember ajkán, melynek térdig érõ szakáll volt a folytatása,
33 IV, 32 | aranyszõke haja térdig érõ vastag fonatban csüngött
34 IV, 37 | hideg idõ volt, a hasig érõ hó csikorgott, mint az új
35 IV, 37 | félig megfagyva a derékig érõ hóban az urasági csõszök.~
36 IV, 84 | férfiaknak kellett kötözködésig érõ vízben a ladikot ismét mozgó
37 IV, 99 | dolga.~A szekér küllõkig érõ lucskos sárban gázolt, a
38 IV, 132| ki akartam húzni a térdig érõ sárból, mely már sûrûsödni
|