Rész, Fejezet
1 1, 3 | ólomcsatból öntött oda, mely az anyjuk menyasszonyi ködmönérõl
2 1, 3 | közeledik, ami alighanem az anyjuk.~Csakugyan õ. Most már kibontakoznak
3 1, 3 | mégis nagy hiba volt tõled, anyjuk, hogy kifizetted azt a zsidót.~*~
4 1, 4 | kisegítõ társalgása nélkül. Az anyjuk is bizonyosan észrevette
5 1, 5 | is rajta költötte ki az anyjuk.~Egészen más idõk voltak,
6 1, 10 | kancsók füleit lovaknak, anyjuk nem gyõzte szidni, mi az
7 1, 11 | rakják a csecsemõket. Míg az anyjuk kapál, a kis jószágok nagyon
8 1, 12 | is többet. Se apjuk, se anyjuk! Lacinak fogjuk hívni az
9 1, 15 | Kikérdeztem Mariettát. Egy mostoha anyjuk van, aki rosszul bánik velök;
10 1, 17 | a hancura közé (vagy az anyjuk, vagy a pesztonka hangja),
11 1, 18 | gondolkozik úgymond, mikor az anyjuk olvassa a kövön alvó Jákobról,
12 1, 22 | itt már semmi dolgom.~- Az anyjuk odaadta a pénzt?~- Megkaptam
13 1, 31 | hárult Kupolyira, mikor az anyjuk nincs mellette, valóságos
14 1, 33 | A gyerekek keresték, az anyjuk megnyugtatta:~- Fili bácsi
15 II, 5 | többieket haza nógassa, mert az »anyjuk« jutott eszébe, aki söprûvel
16 II, 22 | össze az útra. Hallod-e, anyjuk, doktort hívass ahhoz a
17 II, 46 | származású lények, akiknek nincs anyjuk, apjuk, ki az élelmükről
18 II, 95 | maradt két kis unokájával. Anyjuk, nagyanyjuk már évek óta
19 III, 2 | szalmaerdõ? Hát még szegény anyjuk, hogy elcsodálkozik majd!~
20 III, 2 | vagyon volt, nekik is úgy anyjuk, mint az Erzsikéé. Teljes
21 III, 11 | elhaltak rövid idõ alatt, az »anyjuk« is, a »menye« is, csak
22 III, 78 | vendégei lesznek.~- Nosza, anyjuk, hirtelen befogatni. Nálam
23 III, 107| hoztam, mert aszongya az anyjuk… vigye be kend a tekintetes
24 III, 116| kérges kezével a homlokát.~- Anyjuk, mondok valamit. Annak a
25 III, 116| Az a macska még bízik, anyjuk. Ne hagyjuk el.~- Magunkkal
26 IV, 4 | kettesével szülte õket az anyjuk, Ágnes de genere Gutkeled.~
27 IV, 4 | is a gyerekeket mind az anyjuk nevelte szelídnek, igazmondóknak.
28 IV, 5 | kétségbeesésükben híradással menesztik anyjuk után a szõlõbe, õk maguk
29 IV, 27 | Majd elrendezi azt az anyjuk. Ugye, Anna?~- Ne búsulj
30 IV, 53 | tesszük a rengeteg ruhát?) Az anyjuk egy aranygyûrût kap (Isten
31 IV, 53 | a vasajtót. (Hanem nini, anyjuk, marcona szelindek kutyákról
32 IV, 105| pattogott az asszony.~- Csitt, anyjuk, csitt. Ne zúgolódj. Minek
33 IV, 105| el? Ne koptasd a szádat, anyjuk. Minden úgy van jól, ahogy
34 IV, 105| szólt szerényen. - Eredj anyjuk, szólítsd be õket, hadd
35 IV, 125| tartani az öregeknek.~Az anyjuk behozza a káposztás levest
36 IV, 125| rendre elaludtak vagy az anyjuk, vagy az apjuk ölében. Édes
37 IV, 148| mely Kassa felé húzódott.~- Anyjuk! - hörgé Deberneky. - Mit
38 IV, 148| ön elnézésére.~- No, no, anyjuk - vágott közbe János úr. -
|