Rész, Fejezet
1 1, 4 | Mintha a gyertyából egy parányi vékony sugárka lángnyelvecskéjét
2 1, 5 | követjelöltnek.~Ha csak egy parányi nagyravágyás van is az Erzsike
3 1, 12 | melyből a kedves leányka parányi ujjai csalják ki az édes
4 1, 17 | Kaszperekné gúnyosan húzta szét parányi piros száját.~- Hacsak a
5 1, 17 | finomabb testvérüket, azt a parányi ibolyaillatot, mely közéjük
6 1, 18 | Marjánszky füleibe - sõt az a parányi méhecske is, mely a tökvirág
7 1, 22 | a parasztkirály -, az a parányi légy végre is nem tehetett
8 1, 26 | sokkal több millió élõ parányi lény, féreg, bogár pusztult
9 II, 6 | vakmerõségemet. Adjon egy parányi reményt, hogy viszont szeret,
10 II, 7 | ablakon bedobja, hogy minden parányi nyom eltûnjék, mely bámulatos
11 II, 11 | Sárika kezeit, azokat a szép, parányi kezecskéket, melyek a sorsot
12 II, 21 | olyan édes dolognak érezte parányi szíve, hogy még õ is képes
13 II, 24 | a szánalomnak nem volt parányi hely szívében, de a büszkeség,
14 II, 25 | állapotom. Ha meggondolom, mily parányi emberke egy rongyos színész
15 II, 38 | szeretetbõl neki is juttatott egy parányi morzsát.~Szíve csordultig
16 II, 57 | sikertelensége lánggá fújta fel a parányi szikrát.~Hallott itt-ott
17 II, 58 | szív...~Ha szép volt mint parányi rügy, még szebb lett mint
18 II, 68 | is. Ha aztán még a kéz is parányi, valamint a láb, ha a szemek
19 II, 73 | Mit is törõdnék õ holmi parányi férgekkel, akik születnek,
20 II, 83 | mire vitte isten a sorsát! Parányi lábacskák tapossák s írják
21 II, 87 | éreznek a gyerekek is! Az õ parányi szívüket is megfekszi a
22 II, 99 | levenni szemeiket arról a parányi hamuról: pedig hiszen nedves
23 II, 101| betûkkel, és e kettõs betû parányi szögecskékkel volt odaverve
24 II, 123| mézes kalácsos figurákról, parányi székek- és asztalokról,
25 II, 127| levenni szemeiket arról a parányi hamuról: pedig hiszen nedves
26 II, 129| földbe és nem erõsek, hogy a parányi sarlója lemetszheti.~A Difteritisz,
27 III, 1 | fordulattal Miklós mellé ugrott s parányi kezét az övébe tette.~-
28 III, 1 | zavartalanul haladt odább, parányi meglepetést, örömet sem
29 III, 1 | duzzadt orcácskái mozogtak, parányi szája összecsucsorítva csamcsogott
30 III, 1 | kilenc falu hallgatná.~A parányi teremtés csakugyan elnémult
31 III, 2 | most is kék a hidegtõl, s parányi tagjai reszketnek, mint
32 III, 3 | most is kék a hidegtõl, s parányi tagjai reszketnek, mint
33 III, 19 | jobb lett volna azt még parányi hiba idejében elfojtani!~
34 III, 49 | szemei morcsosan forogtak, parányi kezei piszkosak voltak.~-
35 III, 148| tele van azzal, és nincs parányi hely sem benne üresen...~
36 III, 148| kikandikáljon itt-ott egy parányi darabka.~A másik szekrényben
37 IV, 95 | úszott a teknõbeli vízben, a parányi laskát is megösmerte, hogy
|