Rész, Fejezet
1 1, 1 | azt mindig odaképzelte) és megmutatom az embereknek otthon, hogy
2 1, 12 | kegyelmet ád fölséged, majd megmutatom én még, mi lakik ebben a
3 1, 13 | magamhoz veszem a cvikkert és megmutatom Lermer tanár úrnak, mire
4 1, 15 | majd ha jóllaktál, lelkem, megmutatom neked a herceg játékait -
5 1, 15 | az a nehezebb; én majd megmutatom.«~Leugrik az öreg és most
6 1, 25 | börtönben rothadsz meg. Megmutatom, hadd tudják meg az unokáid
7 1, 26 | lehetne?~- Majd mindjárt megmutatom. Itt van a köpönyege?~-
8 1, 27 | hogy az úrnak nincs. Hát én megmutatom neked, Petrás, hogy a nagyúrnak
9 II, 4 | szájából Stofi bácsi. - No, hát megmutatom.~- De nem olyan könnyû ám
10 II, 15 | mint az óra-inga.~»No, majd megmutatom én mindjárt, hányat ütött
11 II, 21 | Még ellenkezni mersz? Majd megmutatom én, fogsz-e szót fogadni,
12 II, 37 | Hogy fõzik azt?~- Majd megmutatom.~- Addig is legalább mi
13 II, 48 | fogom szégyenleni többé s megmutatom: micsoda az parasztnak lenni,
14 II, 75 | mutatva.~- Csak jöjjön, majd megmutatom, hogy nem lehetetlenség.~
15 II, 84 | megbirkózom a kolerával! Majd megmutatom én neki, mi a huszár! -
16 II, 99 | No megálljatok! Majd megmutatom én neked, hogy parancsolok,
17 II, 99 | neked, hogy parancsolok, megmutatom, hogy a Kark név bármilyen
18 II, 110| ajkaiba harapott.~- Azért is megmutatom, hogy abbahagyja.~Hanem
19 II, 124| szoktatom az ármádiát. Majd megmutatom én...~- Nem jó a katonasággal
20 II, 127| kölcsön. No, megálljatok, majd megmutatom én neked, hogy parancsolok,
21 II, 127| neked, hogy parancsolok, megmutatom, hogy a Bodner név bármilyen
22 III, 2 | áspiskígyót! Majd mindjárt megmutatom én neki az utat innen! Hej,
23 III, 63 | csikorgatta dühében.~- Majd megmutatom, majd kikeresem én a húgom
24 III, 79 | Baross államtitkárhoz: »Majd megmutatom én mindjárt, hogy kell az
25 III, 110| vonzódik.~- Hogyan?~- Majd megmutatom ma este. Csakis arra kérem
26 III, 122| bolthajtás alá, ott a kövön majd megmutatom önnek…~- Mit?~- A kerületet.
27 III, 126| kedves bátyám. S azért is megmutatom…~- No, majd meggyõzõdöl
28 IV, 3 | a becsmérlés: »Azért is megmutatom, hogy nem vagyok a legutolsó.«~
29 IV, 15 | én ritkaságaim, most már megmutatom a kincseimet!~(No, erre
30 IV, 53 | zsidó levett kalappal, ha megmutatom neki a sorsjegyünket.~Úgy
31 IV, 65 | szakasztotta be a fejét, majd megmutatom én õkelmének, hogy a törvény
32 IV, 85 | lelkem, azt a fésût, majd megmutatom én, mi illik legjobban a
33 IV, 95 | anya nélkül is megállnak, megmutatom a fiadat, s átadom a bizonyítékokat.~
34 IV, 99 | annál, édes fiam, mindjárt megmutatom nektek az utat. Menjünk
35 IV, 100| kevélyen ütött a mellére), majd megmutatom én annak a kölyöknek, ki
36 IV, 106| van, Koós uram, mindjárt megmutatom az állapotot.~S intett a
37 IV, 152| bólingatott, hogy: »Majd megmutatom.«~Addig-addig bizgatták,
|