Rész, Fejezet

 1   1,  4  |      uralkodtak. Élõ ember már alig emlékszik arra a boldog korra, mikor
 2   1,  5  |      Legfelebb az õsz Kelemen bácsi emlékszik még vissza arra a boldog
 3   1,  5  |             bûzös levegõ.~Senki sem emlékszik rá, hogy valaha ilyen népes
 4   1,  7  |           ha van a faluban, aki még emlékszik s emlegeti azt a boldog
 5   1,  9  | pályafutásának elejére már maga sem emlékszik. Régen volt, talán nem is
 6   1,  10 |        tartják, csak a jó palóc nép emlékszik rájok, de az is csak egy
 7   1,  13 |          vagyok.~- Ej, a vén kos is emlékszik a sóra, kivált ha maga is
 8   1,  29 |          kellettem magának. Hát nem emlékszik, Matuzsálem úr?~S felkacagott
 9   1,  34 |    Csodálatos dolog volt, senki sem emlékszik hasonlóra. Ember ember hátán,
10   1,  34 |            Apró uram vállat vont.~- Emlékszik rá, Blok, hogy kinek adta
11   1,  34 |         volt beteg, mert semmire se emlékszik. (Bizony, már hetek múltak
12  II,  4  |          Igen élénken és lelkesedve emlékszik nagysádra, kézcsókját üzeni,
13  II,  58 |          színt. Réki Boriskára alig emlékszik valaki...~S ha szóba kerül
14  II,  60 |         volt! Katica még homályosan emlékszik a kis kerti házra, atyjának
15  II,  68 |         Rajz~Halandó ember arra nem emlékszik, hogy Marosi Zsiga »kománk«
16  II,  68 |          milyen idõk ezek, fiók! Ki emlékszik közületek zugligeti kalandunkra?
17  II,  86 |             s a legöregebb ember is emlékszik egy-egy talpviszkettetõ
18  II,  99 |            régi elrontott. Mindenre emlékszik. Csodálatosan van az emberi
19  II,  99 |            fölkerestem Elizt, nem-e emlékszik a kocsisra, kinek útján
20  II,  99 |          megvan, uram. Eliz nemcsak emlékszik a kocsisra, hanem mint magát
21  II,  112|       vállán; fekete hajfürtei, jól emlékszik, beleakadtak az arany inggombba,
22  II,  127|            régi elrontott. Mindenre emlékszik. Csodálatosan van az emberi
23  II,  127|              hosszú Borcsa« nemcsak emlékszik a kocsisra, hanem - mint
24 III,  1  |            anyjára s nagyanyjára is emlékszik. Mesének tartanám, ha annyiszor
25 III,  2  |          Mert úgy volt az… mindenki emlékszik. Sokszor negyven-ötven boglya
26 III,  30 |            mert az arcvonásaira sem emlékszik; meglehet, hogy itt a közelben
27 III,  53 |     bevésõdött, aki nem volt. Az is emlékszik rá, aki sohase látta. Öregemberek
28 III,  53 |          miért nem volt, már az sem emlékszik rá tisztán, akitõl én tudom,
29 III,  68 |            Thaisz.~Ezekre senki sem emlékszik mióta vannak - és senki
30 III,  98 |            kérdé az ásítozva.~- Ez? Emlékszik kegyelmességed arra a kis
31 III,  130|         Nono… - szólt félálmosan.~- Emlékszik a tót csõszre, akit becsukattam
32 III,  132|         válaszolt gúnyolódva. - Nem emlékszik a részletekre, nemde?~-
33  IV,  10 |      mondanom, mikor volt. Mindenki emlékszik erre az évszámra. A ti apáitok,
34  IV,  18 |        ilyen hûvös idõben?«… Nem is emlékszik még ilyen õszre eleven ember.
35  IV,  121|         mindég bizonyos szeretettel emlékszik vissza iskolatársaira, azokra
36  IV,  126|             a parasztleányok is.~Ki emlékszik a Petky-esetre? (Szerelem
37  IV,  144|        látta már a világot, de alig emlékszik rá, hároméves korában esett