Rész, Fejezet
1 1, 1 | gyorsan! Siessen, az isten áldja meg, mert abban a tarisznyában
2 1, 2 | Jaj, kérem, sietek, isten áldja meg a teens urat! Nagyon
3 1, 3 | dolog az a lutri. Isten áldja meg érte azt az okos embert,
4 1, 3 | vissza az életre. Az isten áldja meg nemzetes uramat.~A kislány
5 1, 4 | indulok. Aki engem követ, áldja meg az isten!~...~Egy óra
6 1, 12 | csak sírni tudott.~- Isten áldja meg, néni! Isten áldja meg,
7 1, 12 | Isten áldja meg, néni! Isten áldja meg, kom’asszony! - köszöntötték
8 1, 18 | pedig csak ugat. Az isten áldja meg!~- Hajts!~Most újra
9 1, 23 | mert széthíresztelné… Isten áldja meg, kisasszony… Jövök már,
10 1, 27 | millió szívnek.~- Az isten áldja meg a nyirettyûdet, vén
11 1, 32 | lehetett elbeszélgetni.~- Isten áldja meg; megyek be a tengerbe!~
12 1, 34 | szeret, inkább megyek. Isten áldja meg, papa!~A kezét nyújtotta,
13 II, 2 | Szegény Gaillard apó!... Áldja meg az isten, amerre fordul!
14 II, 8 | az e percben...~- Isten áldja meg, Stofi bácsi! - mondám
15 II, 16 | sikerrel űzetik, s Pisera bácsi áldja a vakságot, mint oldalbordája
16 II, 26 | postán. Most pedig isten áldja meg. Mondja, hogy ugye megbocsát
17 II, 36 | anyánkért és Elláért.~- Isten áldja meg nemes törekvésteket,
18 II, 84 | kriptába, az õ hû kezei (áldja meg az isten, ott ahol porladnak)
19 II, 95 | egy kicsit.~A nyájas pap - áldja meg az isten érte - sarkon
20 II, 95 | csókolom érte kezét, lábát, áldja meg az isten jártában-keltében,
21 II, 95 | ruhácskáit összeszedik. Isten áldja meg kiegyelmedet.~*~Egy
22 II, 105| is halt meg a jó öregúr, áldja meg az isten a haló porában.~
23 II, 123| Köszönöm, barátom! Isten áldja meg!~- Hova tart, jó ember?
24 II, 123| találtam, ahova nagyságod adta, áldja meg érte az isten; becsületes,
25 III, 1 | megyek már. A jó Isten áldja!~Roskadozva tett néhány
26 III, 11 | nyugodalmas alkalmazást kapta. Áldja meg az isten azokat a derék
27 III, 19 | sokat is köszönhetünk neked, áldja meg az isten porló csontjaidat;
28 III, 44 | szépen a szívességet. Isten áldja meg!~- Jól van, jól - kiáltotta
29 III, 59 | mivel? - rebegé. - Az isten áldja meg a tekintetes urakat.~-
30 III, 72 | igazította õket, az isten áldja meg a jó szívéért!~- Igaz -
31 III, 104| szabad megtörténni. Isten áldja meg addig is.~- Nem addig
32 III, 115| helyérõl, ha odamegyek, isten áldja meg!~S õ maga is futásnak
33 IV, 17 | adom alább.~- Akkor isten áldja meg!~Kioldalog, de csak
34 IV, 35 | megyénél alkalmazva, és áldja a mennyei gondviselést,
35 IV, 128| asztalnál, a Pesti Hirlapnál. Áldja meg az Isten ezt az öreg
36 IV, 142| menyecske.~- Úgy? Isten áldja meg. Hajts tovább!~Hámfalván
37 IV, 143| fényre emeli a tartományt. Áldja meg az Isten jártában-keltében.~
|