Rész, Fejezet

 1   1,  3  |            régi gazdái felé, mintha suttogta volna: …«Hozott isten! Jöjjetek
 2   1,  11 |         rájöttem, ki a gyújtogató - suttogta.~- Ki? - kérdé Apolka fojtott
 3   1,  11 |             hová viszlek, Apolka? - suttogta fokozódó szenvedéllyel. -
 4   1,  12 |      láthatatlan szellem mintha azt suttogta volna neki: »Vallj be mindent« -
 5   1,  16 |      kifogása van?~- Semmi, semmi - suttogta Peléczi ijedt hangon -,
 6   1,  21 |           kerülnél, ha én akarnám - suttogta a bíró; - a hóhér ütné le
 7   1,  21 |          most a fejed, szívecském - suttogta odább a vén kutya -, ha
 8   1,  23 |             szó.~- Valaki szólott - suttogta anyám megijedve, mert õ
 9   1,  23 |      tekintett rám.~- Maga jó fiú - suttogta elérzékenyült hangon (hátha
10   1,  26 |      mosolygást.~- Hiszen igaz is - suttogta -, megtörténik a nagy baj.~-
11   1,  29 |            De nem lesz-e feltûnõ? - suttogta a hajdú fejcsóválva.~- Ki
12   1,  33 |             egész vármegye gúnyosan suttogta, hogy ez vagy az a família
13   1,  35 |            gondol maga énfelõlem? - suttogta az asszonyka duzzogva.~-
14  II,  99 |         odahajolt az ifjúhoz és azt suttogta vissza magyarul:~- Érzem,
15  II,  126|          hogy így büntetsz engem! - suttogta jámboran s szemeit a papra
16  II,  127|         odahajolt az ifjúhoz és azt suttogta vissza lengyelül:~- Érzem
17 III,  2  | meghallották?~- Mezítláb gyere el - suttogta -, át ne ázzon a csizmád;
18 III,  2  |          behunyva szemeit, szelíden suttogta:~- Ne kívánd azt tõlem,
19 III,  2  |            Hallod? Jaj! hallod-e? - suttogta Anna, amint egy-egy erõsebb
20 III,  23 |    helyzetbe kényszerítse, s lassan suttogta a paripához:~- Kapard meg
21 III,  72 |              Patyolat egy jószág! - suttogta Tóth Erzsi, s lépni sem
22 III,  83 |            Látta a nagyasszonyom? - suttogta Majgóné fontoskodva.~- Láttam.
23 III,  102|      arcomon.~- No, hát vigyen át - suttogta, szemeit rám emelve szelíden,
24 III,  146|             a mellére.~- Meghalok - suttogta rekedten, szürke szemeit
25  IV,  15 |         sovány várnagy elragadtatva suttogta a szolgabírónak: »Ez aztán
26  IV,  21 |         orvosságos üveget, s halkan suttogta:~- Adjátok ide a kártyát.~
27  IV,  42 |          Pszt, az istenért, pszt! - suttogta rekedtes hangon. - A kerület
28  IV,  54 |             váltani.~- Igen, igen - suttogta szomorúan -, szüleim titkolóznak,
29  IV,  62 |     Megfogta a vállamat és zordonan suttogta:~- Nem mondhattam, mert
30  IV,  68 |    kegyelmes úrnak egy jótanácsot - suttogta.~- Mi az, kedves jó barátom?
31  IV,  77 |          valamit, méltóságos uram - suttogta félhangon, hogy a többiek
32  IV,  85 |              Az én kedvemért sem? - suttogta Fruzinka édes, csábító nézéssel.~
33  IV,  97 |           Édes, édes leányocskám! - suttogta anyám a karzaton, s amint
34  IV,  107|           vannak a rabok öltözve? - suttogta.~- Igen.~- Helyesen van.
35  IV,  144|          reám vetette.~- Meghalok - suttogta tompán.~- Itt vannak a kis
36  IV,  146|         világon.~- Érzem, hogy az - suttogta. - Nézd, nézd, egyenest