Rész, Fejezet
1 1, 1 | virághoz tapad! Az lépre kerül. Rigó Ferkót is kedvese árulta
2 1, 12 | mindenféle madár, szarka, rigó, karvaly és pintyõke. Szebb
3 1, 15 | narancs-pille, vígan fütyörészett a rigó. Csak a király érezte magát
4 1, 21 | honolt az erdõn, legföljebb a rigó füttyentette el magát a
5 1, 27 | valahol valakinek lenni.~Egy rigó füttyentett a Balassa feje
6 1, 27 | szemérmesen… talán, hogy az a csúf rigó semmit se láthasson.~Balassának
7 II, 26 | arcát; harkály, bagoly, rigó rákiáltja: »gyilkos!« Mindnyájan
8 II, 38 | mindenfelé, melybe csak a rigó füttye vegyült be zavarólag
9 II, 38 | ablakát...~- Keljen fel, öreg Rigó. Baj van idekünn!~- Mi baj
10 II, 38 | rám - hangzott belülrõl a Rigó válasza -, én csak a kertész
11 II, 130| Lázár, Epöli Gábor, meg Rigó Dani nagy becsülettudással
12 II, 130| atyafisága volt a megyében, Rigó Dani szép szóval, Karancsi
13 II, 130| kerüljenek Kakukkfára, ott van Rigó Dani, õk jól ismernek.~Hiába
14 II, 130| Karancsi, Fütykös, Epöli, Rigó... az én népszerûségem oszlopai...
15 II, 130| méltatlanság sárkányfejét levágjuk.~Rigó Dani rekedésig azt harsogta,
16 II, 139| szalonnázott az öreg a »Kilenc rigó« címû spelunkában, s nagy »
17 III, 1 | hallgatják. Holnap már a rigó is utána fügyüli.~Olej elõtt
18 III, 50 | lábacskák, annyi bizonyos.~A rigó elfüttyentette magát a szilvásban,
19 III, 50 | jegenyefán gúnyosan füttyentett a rigó.~Hohó! hiszen az otthagyott
20 III, 63 | elvisszük világot látni. (A »Rigó« a kis Gyuri volt.) Aztán
21 III, 70 | össze-vissza bolondokat?~- A Rigó Palival.~- Ki az a Rigó
22 III, 70 | Rigó Palival.~- Ki az a Rigó Pali?~- Egy jóravaló legény,
23 III, 70 | foglalkozású ember az a Rigó Pali?~- Kocsis volt a szegény
24 III, 70 | elmondott, hogy ismerkedett meg Rigó Pállal, s jelentse ki, hogy
25 IV, 33 | például Szomor Miska és Rigó Dani. Persze, a Mihály és
26 IV, 33 | bocskoros nemes volt, az egyik, Rigó élt a hét holdján, de azt
27 IV, 33 | azt mind Szomor Miska és Rigó Dani csinálták. Persze sok
28 IV, 33 | dolga, addig csak várja meg Rigó uram a szekéren.~Visszajön
29 IV, 33 | fürhéces kocsiba), leül Rigó mellé, de amint odább mennek,
30 IV, 33 | kedves komám? - kérdezõsködik Rigó részvéttel.~- Nem bírom
31 IV, 33 | Egy lakodalomban azonban Rigó kerekedett felül a csínyek
32 IV, 33 | pályi molnárral, s amint Rigó elkezdett hencegni a lakodalmas
33 IV, 33 | tíz akó bor!~Fogadtak, s Rigó kiment az udvarra, a pályi
34 IV, 33 | Szomor).~Reggel, mielõtt még Rigó uram, a híres kortes felkelt
35 IV, 33 | szolgától:~- Felkelt már Rigó úr?~- Még ágyban van.~-
36 IV, 33 | a levelet, de szaporán.~Rigó feltöri félálmosan a levelet,
|