Rész, Fejezet
1 1, 1 | csak megcirógatták volna; odalépett a fiúhoz s jóakarólag veregette
2 1, 2 | kire õ pillantani sem mert, odalépett hozzá, üdvözlés gyanánt
3 1, 3 | belõlük.~Az öreg úr végre odalépett Marcihoz s beszélt hozzá
4 1, 3 | vetett a szobán végig, aztán odalépett Marcihoz. Egy fél fejjel
5 1, 4 | megtörülgetni, újra föltette, akkor odalépett nagyobb világosság okáért
6 1, 5 | foganatosításához lásson.~Odalépett Makkfõihez, parancsolólag
7 1, 8 | megtörülgetni, újra föltette, akkor odalépett nagyobb világosság okáért
8 1, 15 | akart, a királyné sietve odalépett, de Mátyás közbevágott:~-
9 1, 18 | már semmi ideája nem volt, odalépett a mozdulatlanul vigyorgó
10 1, 20 | a másikat bezárom.~Ezzel odalépett a balra nyíló hálószoba
11 1, 21 | félszemére vak Gerencsér is odalépett, miután elõbb kivette pisztolyát
12 II, 2 | pedig felkelt helyérõl, odalépett hozzá és megszorította némán,
13 II, 5 | õrülés volt az.~Felkelt, odalépett Attilához és gyöngéden megsimogatta
14 II, 18 | tanárral élükön.~Az igazgató odalépett a betakart szekrényhez s
15 II, 36 | emelte föl fejét, azután odalépett két barátjához és megszorítá
16 II, 36 | Dick, hogy Lemonin Harry odalépett Lemonin Károly elé és azt
17 II, 45 | választott.~Katalin cárnõ egészen odalépett Szemenoffhoz úgy, hogy az
18 II, 65 | hanem amúgy malterosan odalépett a grófhoz, vasmarkával átölelte
19 II, 99 | fölkelt helyérõl és hirtelen odalépett az asztalhoz. Arca ünnepélyes
20 II, 120| fiam. Leülhetsz.~Azután odalépett Dankó bácsihoz, ki még mindig
21 II, 127| fölkelt helyérõl és hirtelen odalépett az asztalhoz. Arca ünnepélyes
22 II, 134| gróf hagyta beszélni, majd odalépett a nyitott ablakhoz, széthúzván
23 III, 1 | magaslatán állott, egyszerre odalépett Csutkás úr a vaskos, szõrös
24 III, 2 | hallatszott.~A szolgabíró odalépett s széthúzta az ágyfüggönyöket,
25 III, 3 | kis gyermekével. - Az öreg odalépett, melléjök tette a tarisznyát
26 III, 9 | ácsorgott, Sz-y A. grófot. Odalépett hozzá s elmondta sorsát.~
27 III, 39 | ruháikhoz érjen.~A király odalépett a kapuhoz, s öklével megdöngeté.~-
28 III, 42 | Mihály barátom e pillanatban odalépett az asszony elé, sápadt arca
29 III, 52 | zöld-bőr karosszékéből, s odalépett egy fiókos szekrényhez,
30 III, 57 | azonban, amint felkelt, s odalépett a mosdószekrényhez, összerázkódott:
31 III, 63 | okmányait a törvény elõtt - odalépett Franke Johanna is a maga
32 III, 83 | pici lámpával a kezében.~Odalépett a koporsóhoz, egy csöppet
33 IV, 25 | vezére, egy Bethlen gróf, odalépett az emelvényhez, és felkiáltott:~-
34 IV, 76 | műhelybe értek.~A tudós odalépett hozzá, és a következő párbeszéd
35 IV, 101| sikerrel ment át.~Az apa odalépett ahhoz a fiához, amelyik
36 IV, 127| hosszú, deresedõ szakállán. Odalépett a két fiúhoz, megsimogatta
|