Rész, Fejezet

 1   1,  3  |            bársony! Az ördög menne odáig az okoskodásban, hogy a
 2   1,  4  |          van, ámbár sajnálom, hogy odáig kellett elmennünk. A negyedikre
 3   1,  5  |     országbíróság, nagy út fekszik odáig, de hát ötven évig léptetve,
 4   1,  13 |            bolondéria rájön… Mikor odáig ér s mondani kezdené a nyughatatlan
 5   1,  14 |            jó magának?~- Mert most odáig eveznék. Magát ki nem tenném.~
 6   1,  21 |           lehetett látni egész jól odáig és mégis bizonyos volt,
 7   1,  25 |         összeg növekedett s tavaly odáig jutott, hogy az igen díszes
 8   1,  26 |       megfordulunk.~- Hova?~- Csak odáig megyünk, aztán megint visszaszaladunk
 9   1,  29 |      felelte a pap -, nem bírom ki odáig, nagyon fázom.~Zsuzsi, aki
10   1,  34 |        volna szó, bizony kár volna odáig fáradni, Apró uram azonban
11   1,  34 |           alsó fodrát - mert egész odáig ért le.~- Enyim õ - hörögte
12  II,  4  |          büszke Ridegh Sarolta már odáig ment, hogy egy jöttment
13  II,  11 |        titkot, és az viszont egész odáig, míg a Sárika grófnõ fülébe
14  II,  11 |        észrevette a vasútnál, mert odáig õ külön utazott, hogy engem
15  II,  24 | viszonyokkal ismeretlen firma megy odáig néha, hogy keresztülhajtja
16  II,  42 |   fagylaltot.~Az olyan embert, aki odáig vetemedik, hogy aludttejet
17  II,  60 |        megilletõdve hallgatá egész odáig, hogy Katica anyja sírjára
18  II,  84 |            hidegek, merevek lettek odáig: megfogta a kötelet és megkötötte
19  II,  99 |         maga lassú tempójában.~Már odáig mégsem visz a bátorság,
20  II,  120|           írt meg a szerzõ, mígnem odáig jutott, hogy: »és az ónodi
21  II,  127|         maga lassú tempójában.~Már odáig mégsem visz a bátorság,
22 III,  2  |           körülbelül éjfélre vitte odáig a haragos folyó.~No ez,
23 III,  2  |        kígyózó országúton, egészen odáig, hol már a felhõk lába lóg
24 III,  3  |         volna, mire büszke hát, és odáig vinné a vakmerőség, hogy
25 III,  8  |          ott. Nyomozták a dolgot s odáig mentek a megkezdett fonalon,
26 III,  9  |            keverés«.~Lassan-lassan odáig süllyedt fokról fokra mindig
27 III,  35 |            keresniök és azok, akik odáig vitték, hogy reményük van
28 III,  45 |            ha egy élõfát nem talál odáig…~
29 III,  82 | öngyilkosságnak az oka… miképp jön odáig a lélek, hogy kihámozza
30 III,  98 |           A bonorum direktor végre odáig rakoncátlankodott, hogy
31 III,  108|         álló hónapig tartott az út odáig és vissza.~Nyár derekán
32 III,  119|         egy gazdag forrást csatolt odáig nyúló, három ölnyi széles
33  IV,  62 |            semmi emlékezetes egész odáig, míg jegyzékemben a »Hírharsoná«-
34  IV,  109|          nélkül, hogy átolvasnám…~…Odáig terjed alázatos kérésem,
35  IV,  128|        Tessék felülni!~- Mit kíván odáig?~- Maga az úr fogja meglátni,
36  IV,  152|        messzirõl megösmeri, s mire odáig érne a kocsi, már õ is ott