Rész, Fejezet
1 1, 17 | egzekúció. Mondta is a szepesi kormányzó, Kozanovich Felicián, nagy
2 1, 17 | Élet-halálnak ura mától fogva a kormányzó.~A várra felhúzták az ünnepi
3 1, 17 | kegyetlenül sújtja a törvény.~A kormányzó nem késett; mindjárt másnap
4 1, 17 | senkinek sem ajánlanám. A kormányzó maga is ott felejtette a
5 1, 17 | jegyzõkönyvbe - szólt a kormányzó Vilsinszkyhez fordulva,
6 1, 17 | semmit se vettem észre.~A kormányzó kételkedve nézett rá… Õ
7 1, 17 | fedelet, Mutsanek - rendelte a kormányzó.~Mindenki kíváncsian oda
8 1, 17 | elõtt temették volna el.~A kormányzó közömbösen mondá:~- Ez kétségtelenül
9 1, 17 | a puskatussal.~Azután a kormányzó és a hivatalos személyek
10 1, 17 | szolgálatkészen skarlát ruhában a kormányzó emelvénye elõtt.~A kormányzó
11 1, 17 | kormányzó emelvénye elõtt.~A kormányzó intett neki:~- Vegye át
12 1, 17 | Magától kitelik. Oh, oh, kormányzó, maga mégis kegyetlen ember.
13 1, 17 | még valamit lássanak.~A kormányzó fölkelt és jókedvûen mondá:~-
14 1, 17 | Parniczkyék pajtáján.~A kormányzó is odanézett és olyan sápadt
15 1, 17 | vigyorogva a saját elégetését.~A kormányzó egy muskétáshoz ugrott:~-
16 1, 17 | te mamlasz - rivallt rá a kormányzó. - Add ide!~Õ kapta fel
17 1, 17 | egy se - sóhajtott fel a kormányzó. - Hát mi az a kegyelmed
18 1, 17 | kunyhóban, az a hitem, vitéz kormányzó úr, hogy ez tudna nekünk
19 1, 17 | izgatottan kelt fel és a kormányzó vállára tette a kezét:~-
20 1, 17 | kezével távozhatást.~A szepesi kormányzó mindent értett s térdet
21 II, 33 | meghalt?~- Az ördögbe is, kormányzó úr, hisz éppen azért vagyok
22 II, 120| A KORMÁNYZÓ ÚR ISKOLALÁTOGATÁSA~Elbeszélés
23 II, 120| hetykeséggel. - Itt van a kormányzó úr a vármegyeházán, megüzente
24 II, 120| A hatalmas, mindenható kormányzó volt megbízva e rettenetes
25 II, 120| hogy õexcellenciája, a kormányzó úr szerencséltetni fogja
26 II, 120| 10 óra, el a 11 is, de a kormányzó úr még mindig nem mutatkozott.
27 II, 120| templom tornyáról, és a kormányzó mégsem jött.~A tanárok most
28 II, 120| kedves tanár úr! - mondá a kormányzó -, hogy kikérdezhessem tanítványait,
29 II, 120| nekik is jut.~Ezalatt a kormányzó egészen belemelegedett az
30 II, 120| lesz az egész komédiának.~A kormányzó - kinek nevét nem írjuk
31 II, 120| olyan felhõt gyûjtött a kormányzó homlokára, hogy a fõispán
32 II, 120| akarna lenni? - kérdé a kormányzó még egyszer. - Szégyen,
33 II, 120| kegyelmes uram szolgálatára.~A kormányzó fülig elvörösödött. Egész
34 II, 120| megnyerted õexcellenciája, a kormányzó úr magas tetszését, s íme
35 II, 120| valóban öröme lehet benned. A kormányzó úr õexcellenciája azt is
36 II, 121| kitelik még belõle, ha »a kormányzó hazajön«.~Mikor - nem nagy
|