Rész, Fejezet
1 1, 12 | tanúsított Dobos néni iránt. Jók, szófogadók, nyájasak voltak,
2 1, 12 | bagoly-diákokra. Hiszen ezek is jók legalább arra, hogy ott
3 1, 12 | találkozzunk is valamikor. Legyetek jók és becsületesek. Voltam
4 1, 12 | Ki tudja, mire lesznek jók? Aztán hogy nem tudjátok
5 1, 12 | szerette, mert a jóslataik, ha jók, kiszivárognak a nép közé,
6 1, 14 | élhettek sohasem. Túlságosan jók ahhoz. Túltengésben van
7 1, 14 | másikért. Nevetséges! Annyira jók, hogy még a gyilkos is ritka
8 1, 17 | útközben beváltogatott. Elég jók lesznek a barátnak.~Strang
9 1, 17 | Azért csendesen, gyerekek, jók legyetek, a mamának szót
10 1, 18 | vagy. A könnyelmû emberek jók, de neked a szíved is rossz.
11 1, 26 | asszonyság korában lennének neki jók.~- Akkor aztán nem értem,
12 1, 31 | már a termést és csak arra jók még, hogy egy kis árnyékot
13 1, 31 | voltak és mikor már csak jók és szelídek voltak. Ahogy
14 II, 29 | kalandon keresztülmenve, mert jók voltak: gazdagok, boldogok
15 II, 37 | ételeket kell fõznie, amik jók, táplálók, de nem kerülnek
16 II, 38 | van a mennyország, ahova a jók igyekeznek, arra nem gondolt,
17 II, 43 | valami élvezetesebb, mint a jók közül kiválasztani a legjobbat.
18 II, 43 | kedves tanítványaim, kik jók és szorgalmasak voltatok,
19 II, 60 | volt az út, mi fényes a jók hazája, és mi határtalan
20 II, 97 | öregember azt felelte, hogy jók vagytok, s hogy megérdemlitek
21 II, 107| barna menyasszonyai, szépek, jók, gazdagok, de a vége mindig
22 III, 2 | asszonyok, olyan szelídek, olyan jók, mint a bárányok. Legalább
23 III, 2 | meg magát azoknak, akik jók, akiket megszeretett.~Látta
24 III, 8 | csak a fizetést fölvenni jók! Aztán ne legyen itt az
25 III, 13 | takarékosabbak; ezek a dolgok mind jók a vonal fölé is.~Legokosabb,
26 III, 25 | zöldes pelyhet. Kedvesek, jók voltak. Pici sárgaszegélyes
27 III, 45 | hogy csak szedje ki õket, jók lesznek nekem, de nem mertem,
28 III, 62 | mellékleteken, azok az asszonyoknak jók, a legvégén kép is van;
29 III, 104| azok sokba kerülnek és nem jók, a mi törvényeinket én csinálom,
30 IV, 1 | jók-e a professzorok (dehogy jók, kérem, dehogy!), elmondott
31 IV, 37 | természet elbájoló, az emberek jók, szelídek.~- Igaz, de az
32 IV, 44 | létezett.~- De egyre mégis jók Töröknek a hamis csontok -
33 IV, 45 | az urak, hogy nem voltak jók.~Úgy? Hát akkor minek csináltak
34 IV, 63 | Arra valamennyien egyformán jók, hogy mindenestül megegyenek
35 IV, 85 | mindig.~Mikor fizetett velök, jók voltak, de az új tulajdonosnál
36 IV, 120| rossz volt, az asszonyok jók, s ez mindig a legnagyobb
|