Rész, Fejezet
1 1, 4 | megállapodék, mintegy gondolkozásba esve, de csakhamar ismét megindult
2 1, 4 | felelt. Tompa érzéketlenségbe esve, guggolt egy széken, a leverõ
3 1, 8 | megállapodott, mintegy gondolkozásba esve, de csakhamar ismét megindult
4 1, 9 | Becsületemre mondom, kétségbe van esve.~Kamuti úr persze hogy engedett
5 1, 10 | egyik ámulatból a másikba esve -, hogy kend vette rá a
6 1, 12 | Ejnye - kiáltá Laci nyakába esve -, hiszen te pompás fiú
7 1, 12 | szívszaggató hangon, térdre esve - a testvéremet viszik a
8 1, 13 | Druzsba úr gyámoltalanságba esve és minden ellenszegülést
9 1, 16 | panaszkodó, fáradt hangjába esve - helytelenül kormányoznak
10 1, 17 | Kozanovich kétségbe volt esve, hogy nem segíthet a bajokon.~
11 1, 20 | szolgált azelõtt, kétségbe volt esve, mert a macska beszabadult
12 II, 19 | õbele botlik, az be van esve és ki nem mászik soha többé.
13 II, 26 | tettem? - kiált fel térdre esve - könyörülõ isten, ölj meg
14 II, 51 | szegény ember kétségbe van esve.~És aztán néhány nap múlva
15 II, 54 | hagyni?~Egészen kétségbe volt esve, mert ha itt hagyja, az
16 II, 84 | szemei azonban be voltak esve s fényük megtörve.~- Kend
17 II, 95 | bácsi egészen kétségbe van esve, három nap keresett, tudakozódott
18 II, 99 | megindultan.~- Mary kétségbe volt esve. Egyedül, elhagyatva, zúzott
19 II, 101| meggyűlöltem, hanem kétségbe voltam esve.~Valami sajátszerű érzés,
20 II, 124| lehetetlen... Kétségbe vagyok esve, tábornok úr, mert azt nem
21 II, 127| Kaziray.~- Anna kétségbe volt esve. Egyedül, elhagyatva zúzott
22 III, 1 | aztán?… Lapaj kétségbe volt esve. Hiába kínálta az általa
23 III, 3 | szeretet.~A gróf kétségbe van esve betegsége miatt, ott virraszt
24 III, 63 | Szügyben eszik. Kétségbe voltak esve.~Hát, mintha a mennybõl
25 III, 87 | kocsiból.~Kétségbe voltam esve. Istenem, istenem, mi fog
26 III, 93 | Péchy Tamás kétségbe volt esve, miképp vonja meg tõle a
27 III, 99 | hegyháton, szikláról sziklára esve, szél elsöpri õket könyörtelenül.~
28 III, 127| Mihaszna új köhögési rohamba esve.~- Mitől köhög úgy, rendőr
29 III, 132| örömmel majdnem a nyakamba esve. - Hát van még kívülem élõ
30 III, 148| kortesek kétségbe voltak esve.~- Elárvultunk! - siránkozék
31 III, 148| vért.~Dorogi kétségbe volt esve, egyrészt a fátum nehezedett
32 III, 148| annál jobban kétségbe volt esve Dorogi.~A bosszú nem elégítette
33 IV, 16 | Mirkó uramról.~Kétségbe volt esve, hogy hol keresse most?
34 IV, 82 | A fõjegyzõ kétségbe volt esve, káromkodott, földhöz vágta
35 IV, 95 | fiatal anya kétségbe volt esve, törvényt, elválást emlegetett,
36 IV, 97 | Szegény mama, kétségbe lesz esve.~- Micsoda, ez a fiúcska
|