Rész, Fejezet

 1   1,  17 |        ered, úgy látszik, a Szent Antal tüze.) Két egész utcasor
 2   1,  21 |           kicsoda?~- Az apám Nagy Antal, én pedig Nagy Verona. Az
 3   1,  23 |          hogy nemes zöptaui Dubek Antal veszi magának házastársul
 4   1,  25 |          a köztársaságot. Somogyi Antal közbekiáltotta:~- Félek,
 5   1,  27 |         híres vivõr, báró Balassa Antal volt, aki a kékkõi várban
 6   1,  27 | patinájával megszépültek. Maga az Antal báró apja is kényúr volt,
 7   1,  27 |        Most íme, itt megy Balassa Antal a pej kancáján, olyan, akárcsak
 8   1,  27 |         ez? - pattant fel Balassa Antal méltósággal. - Ön bizonyára
 9   1,  31 |      rárántják hirtelen a Balassa Antal híres csárdását, s - kutyaadta
10   1,  35 |          vörös lett, mintha Szent Antal tüze égne az arcán.~- Kozsibrovszky,
11 III,  10 |        onnan jövök - felelte Kató Antal szomorúan. - Jobban van
12 III,  68 |     mekkora vitéz lehetett Hunkár Antal. Hát ugye elég?~Ez a Farkas
13 III,  68 |           jól is bánt vele Hunkár Antal. Egy koszton voltak együtt
14 III,  68 |       találva összerogyott Hunkár Antal, élettelenül, piros vére
15 III,  68 |        kérdezed: meghalt-e Hunkár Antal? Dehogy halt meg, dehogy.
16 III,  68 |     Hiszen megcsinálta azt Hunkár Antal is… vagy igaz, nem mondtam
17 III,  68 |        Egy álló hétig várt Hunkár Antal. A hetedik napon megkérdezte
18 III,  68 |  mivelhogy õ az a bizonyos Hunkár Antal.~A császár emlékezett nevére,
19  IV,  2  |          a kidûlt-bedûlt kastély.~Antal tanult az õsöktõl, se nem
20  IV,  15 |        papirosról.~- Gróf Forgách Antal! - peregtette le harsányan
21  IV,  15 |         ismétlõdött, hogy Forgách Antal gróf még egyszer meghalt.~
22  IV,  15 |       erõsítette.~Valóban Forgách Antal már régen meghalt, sok-sok
23  IV,  15 |           fõispán, s az kinevezte Antal grófot tiszteletbeli fõjegyzõnek,
24  IV,  15 |         hozzánk lépett:~- Én V-ik Antal vagyok - mondá.~- Én XXIII-ik
25  IV,  143|  valamikor fiatal ember volt Boér Antal is, sõt még gyerek is volt,
26  IV,  143|     tisztelteti õket az öreg Boér Antal, aki éjjel-nappal azon gondolkozik,
27  IV,  143|          hû emberük, az öreg Boér Antal, aki, ha térdig koptatja
28  IV,  143|          gyergyói népet öreg Boér Antal. Ébren, alva csak õrájuk
29  IV,  143|           õrájuk gondol öreg Boér Antal. Nem pihen, nem nyugszik,
30  IV,  143|         öreg ember, bizonyos Boér Antal nevû, Gyergyó jótevõje,
31  IV,  143|          szólott:~- Vedd át, Boér Antal, de a felét oszd szét a
32  IV,  143|        nemsokára, ide toppan Boér Antal.~S lõn, hogy a harmadik
33  IV,  143|    Tisztelteti Gyergyót öreg Boér Antal és hogy õ jön el majd ide
34  IV,  143|     következõ héten itt lesz Boér Antal.~- No, az Isten hozza!~Néhány
35  IV,  143|      Holnap útnak indul öreg Boér Antal. Holnapután itt lesz.~Hej,
36  IV,  143|        legények!~Így jött be Boér Antal Gyergyóba, ahol nem volt