Rész, Fejezet

 1   1,  9  |            képben, hol az összehordott nagyszerû anyaghoz csak itt-ott hiányzik
 2   1,  10 |            világ ez, hehehe… Mégiscsak nagyszerû dolog ez, hahaha. Gyere
 3   1,  13 |          gyõzték mondogatni egymásnak: Nagyszerû anya. Remek anya. Ilyennek
 4   1,  17 |             ínyére lehetett a játék…~- Nagyszerû, - lelkendezett a sztaroszta -
 5   1,  27 |              meg akarok nõsülni.~- Ah, nagyszerû - szólt véghetetlen gúnnyal. -
 6  II,  7  |              tartaná azokat a higgadt, nagyszerû beszédeket a komoly tanácskozóteremben,
 7  II,  7  |             már elõre kikürtölte, hogy nagyszerû monumentális beszédet mond,
 8  II,  7  |           lelkének összes bûbájával.~- Nagyszerû! - rebegé Melanie a lelkesülés
 9  II,  7  |          albumai mellé és elmélázott a nagyszerû sikeren, melytõl már csak
10  II,  9  |       nagyrahivatott gyermeket. Milyen nagyszerû jövõnek néznek elébe! Egy
11  II,  10 |                 Jó, hogy jössz! Ma egy nagyszerû Vorstellungot akarok neked
12  II,  10 |                ami természetes is...~- Nagyszerû tervem van vele: megmondom
13  II,  11 |            pokoli gondolatok...~Milyen nagyszerû lenne szétmorzsolni egy
14  II,  26 |            többi részeivel.~Oh, milyen nagyszerû tréfa lenne ebbõl! A zsidó
15  II,  35 |         rendkívül feltûnt éles esze és nagyszerû kombináló tehetsége miatt. -
16  II,  40 |       zongorázásomban, ha ez eszme nem nagyszerû! Legyünk, uraim, bölcsek,
17  II,  43 |                mégis sok, ez már mégis nagyszerû! - kiáltá a derék tanító
18  II,  54 |             PAJKOS~1877~A török nemzet nagyszerû küzdelmei alkalmából, midõn
19  II,  57 |             Úgy van, Jim, neked valami nagyszerû, valami meglepõ hírrel kell
20  II,  57 |                És valóban, az óhajtott nagyszerû hír a tíz esztendõn túl
21  II,  65 |             levõ malteres gödörre, egy nagyszerû gondolat szülemlett meg
22  II,  66 |          láthasson a szobába.~Oh, mily nagyszerû látvány!~A szoba, melyben
23  II,  94 |           úgyis pompás szánút van...~- Nagyszerû gondolat! Több esze van
24  II,  137| Herkulesfürdõnek igen szép tájéka van, nagyszerû vízesési, pompás meleg fürdõje
25 III,  1  |                jelenlétében véghezment nagyszerû verekedés és harmadikul
26 III,  26 |           tudni, mint a telekkönyvbõl? Nagyszerû az a »tudás könyve«. Aki
27 III,  30 |         nézõközönség kedvéért, pedig a nagyszerû halottszertartás talán meg
28 III,  73 |                nõtt szûz dohányt. Mert nagyszerû plánta az, hogy olyan rettenetes
29 III,  77 |              eldicsekszik:~- Mégiscsak nagyszerû orr ez az én orrom! Mert
30  IV,  83 |           megnyerni, mert az itt a fõ. Nagyszerû ember, nagy hatalom itt.
31  IV,  107|       drágaköves gombokkal.~- Kié ez a nagyszerû ajándék? - kérdé a várnagy
32  IV,  127|                No, Beckó - monda -, ma nagyszerû voltál.~- Az szoktam lenni -
33  IV,  131|              bûnösnek éreztem magam. A nagyszerû choral; a tömjénfüst, a
34  IV,  151|           örömömben.~- Hiszen ez akkor nagyszerû! Hat hét, hat hét! Hiszen
35  IV,  152|              egy szót sem tud. Hát nem nagyszerû dolog ez?~Az anyja is kibékült