Rész, Fejezet

 1   1,  3  |             el a gulyás szeme olyan messzire, hanem hát a kupaci határ
 2   1,  4  |             át, miért menjünk olyan messzire?~- Majd átlátja.~- De mit
 3   1,  5  |          tönkrejutott hazafit olyan messzire, hogy beszélgetésöket a
 4   1,  8  |             át, miért menjünk olyan messzire?~- Majd átlátja.~- De mit
 5   1,  12 |     sertéssel, melynek belsõ részei messzire piroslottak (egy hajdani
 6   1,  14 |      kísértetek nem jönnek el olyan messzire. A poézis kellékes kosarából
 7   1,  16 |         tányér. Villa, kés elgurult messzire.~Mindenki ösztönszerûleg
 8   1,  18 |            volt balra az úttól, nem messzire. A juhászház két ablaka
 9   1,  32 |          nem fáradt ok nélkül ilyen messzire.~- Talán sejti is az ügyet.~-
10   1,  33 |       erdõbe, ki tudja… mert nagyon messzire is elszállnak ezek a bohó
11   1,  35 | Apolináris-unk van.~- Nem lehet. Ha messzire viszik, megtörik, megposhad -
12  II,  1  |    visszavonni.~Mikor pedig már oly messzire ment, hogy nem láthatta,
13  II,  11 |          ragyogó fénye elvilágított messzire, az egy millió forint szaga
14  II,  60 |       palota fényes termeit. De nem messzire ment, csak a kastély remek
15  II,  66 |           köd borította be; itt-ott messzire egy-egy fény tûnt fel jeléül,
16  II,  66 |           hogy a falu még sincs már messzire. Minél mélyebben szállt
17  II,  71 |           szólt Ilona -, hogy ilyen messzire fárasztottalak.~Tekintetem
18  II,  84 |             a halál magvát elszórja messzire, nem ül az ajkain démoni
19  II,  95 |         nyúlhatik már valami nagyon messzire.~Azonban hiába kopogtatott
20  II,  134| kancellárságot viselt fõispánnak is messzire elért a keze - bár meg kell
21 III,  2  |         eleinte húzódozva Erzsitõl, messzire. Idegenül, irigykedve méregették
22 III,  2  |          Jaj, elhoztam!… Fussunk el messzire. Siessünk a kertbe, mert
23 III,  30 |        borsos egy kicsit, no de hát messzire megy az ember, a mai közlekedési
24 III,  55 |           elhervadhatnak, míg olyan messzire érnek, hogy mégis megtegyék
25 III,  66 |        Hiába küldtek ki csatlósokat messzire, különbözõ irányokba, hogy
26 III,  68 |            huszár is ott feküdt nem messzire, halálos sebektől borítva,
27 III,  102|               De minek jönnek ilyen messzire?~- Anna mondta, menjünk
28 III,  108|    megromlott, hogy kilovagolhatott messzire. Most attól kellett tartania,
29  IV,  34 |             a málnagarmadához, mely messzire piroslott ki a haloványzöld
30  IV,  34 |       nagyot csattant ott, és nedve messzire szétfrecsegett…~Ebben a
31  IV,  87 |        tompán kérdém:~- Hova?~- Nem messzire.~Minden tagom meg volt dermedve:
32  IV,  95 |         szegény pára, valami nagyon messzire sohasem visz, de azért haza
33  IV,  133|           lelövöldözné apródonkint.~Messzire híre ment. A harmadik faluban
34  IV,  144|          illik, ki szokott jönni jó messzire a gazdái elé.~A béres künn
35  IV,  152|           Samu, a fõkapitány, alább messzire a városi tisztviselõk, az