Rész, Fejezet
1 1, 12 | kegyelmed felõl.~A szepességi úr meghajtotta magát:~- Parancsoljon velem
2 1, 12 | engedelmeskedni kell.~Veres László meghajtotta a fejét. A fehér kutya nyugodtan
3 1, 12 | gyilkosa.~Az öreg Krucsay meghajtotta magát az ifjú elõtt.~- Mit
4 1, 12 | ügyében vagyok itt.~Krucsay meghajtotta magát.~- Mi történjék vele?~-
5 1, 13 | odament a keresztapjához és meghajtotta magát elõtte.~- Itt vagyok,
6 1, 13 | egyébiránt Kovik doktor vagyok. (Meghajtotta magát.)~- Kuvik? - kérdé
7 1, 13 | segéljen!~A fiatal mérnök meghajtotta magát, annak a jeléül, hogy
8 1, 13 | kényelem - szólt a zsámolyos és meghajtotta magát tréfásan.~- Hát én
9 1, 13 | Felugrott helyérõl és meghajtotta magát.) Az a hercegkisasszony
10 1, 15 | püspököt.~Kelemen Bence meghajtotta magát és átvette a nevelõi
11 1, 16 | ember volt - egyszerûen meghajtotta magát.~- Fogságra kegyelmezem
12 1, 17 | Ágoston csípõsen.~A miniszter meghajtotta a fejét, kezeit mellén keresztbe
13 1, 23 | néztünk. A morva úr fölkelt és meghajtotta magát a kisasszony elõtt.~-
14 1, 25 | velem az én zsarnok uram?~Meghajtotta magát, pajzánkodva, kislányosan,
15 1, 26 | köszönöm alásan.~S ezzel meghajtotta magát mélyen, csintalanul,
16 1, 27 | mindenkor barátjának.~A hadnagy meghajtotta magát.~- De most már ideje,
17 1, 32 | nézett a kis fruskára. Az meghajtotta magát kecsesen s éneklõ,
18 1, 34 | leányát venném el?~Apró uram meghajtotta fejét.~- Igaz, igaz, instálom.~-
19 1, 35 | megették.~Kozsibrovszky meghajtotta magát, a szeme káprázott,
20 1, 35 | fejedelmi dolog!~Kozsibrovszky meghajtotta magát.~- Szegények vagyunk,
21 1, 35 | nevetett a bíró is.~Mire meghajtotta magát a világ legbájosabb
22 II, 2 | még egyszer megfordult és meghajtotta magát, azután a szokott
23 II, 7 | szép mondatért.~Mády úr meghajtotta magát s ügyetlen medveléptekkel
24 II, 24 | aztán lassan fölemelkedett, meghajtotta magát Aladár elõtt hidegen
25 II, 45 | egy percig sem habozott, meghajtotta az akkori francia divat
26 II, 51 | Lamiel felemelkedett s meghajtotta magát.~- Miss Danner jóindulata
27 II, 116| kis virágos ágytól, azután meghajtotta fejét szelíden, megcsókolta
28 II, 117| egy kis pihenés.~Miklós meghajtotta magát.~- Félre ne értsen
29 II, 134| padban s ahelyett, hogy némán meghajtotta volna magát a távozni készülõ
30 III, 53 | legszívesebb üdvözletemet.~Teleki meghajtotta magát, és bámész szemeket
31 III, 68 | mondani. Aláz’ szolgája!~Meghajtotta magát, s szép csendesen
32 III, 108| kertünkben!~S ezzel nagy kecsesen meghajtotta magát, átnyújtván a kis
33 IV, 7 | odamehet.~Tarczaly elsápadt, és meghajtotta magát engedelmesen.~- Ahogy
34 IV, 57 | ki Gothard János.~A leány meghajtotta fejét, és némán támolygott
35 IV, 127| akkor nádor lesz.~Illésházy meghajtotta magát.~- Ám úgy is jó.~Nemsokára
|