Rész, Fejezet
1 1, 4 | út; mi az istennyilának? Magunk csak kivontatjuk magunkat
2 1, 5 | út. Mi az istennyilának? Magunk csak kivontatjuk magunkat
3 1, 6 | út; mi az istennyilának? Magunk csak kivontatjuk magunkat
4 1, 7 | mi az istennyilának? - Magunk csak kivontatjuk magunkat
5 1, 12 | nagyon messze hagyjuk az idõt magunk mögött, ide-oda benne száz
6 1, 12 | akkori kuruclant, mely (magunk közt legyen mondva) nem
7 1, 14 | méltóságos uram?~- Hogy magunk közt legyen mondva, mindent
8 1, 21 | el barátságosan a dolgot magunk közt, mert okos szóbul ért
9 1, 25 | kinevezését, ami, valljuk meg magunk közt, nagy abszurdum. Mikor
10 1, 25 | számon tartották, ide, magunk közé gondolták. Nagy utazók (
11 1, 25 | hogy jobban lássák, mi magunk jóízûen nevetgéltünk. Málnayban
12 1, 27 | Mi azt se taszítjuk el magunk közül, hanem egy kicsit
13 II, 4 | neki oly nagyon, mint mi magunk.~No, de nem tartozik ide; -
14 II, 16 | alkotmány van, most már magunk fogjuk dirigálni az országot.
15 II, 17 | burkus-gégébe, - igyuk meg magunk.~Ide lyukadt ki érdemes
16 II, 25 | személyiség; az rendesen magunk szõrû firma, kivel úgy is
17 II, 33 | értve az alsóbb osztályokat. Magunk közt, idehaza miért ne vallanók
18 II, 120| Ezennel átadjuk azt neked s magunk részérõl is megdicsérünk
19 III, 15 | fogalmazónak.~Én különben, magunk közt legyen mondva, Mikulás
20 III, 28 | az udvarra, leány… mert magunk akarunk lenni.~Az esteli
21 III, 29 | Simon -, ítéljünk benne magunk bölcs Salamon királyunk
22 III, 49 | a miénk. Szombaton délre magunk is otthon leszünk.~Szombatig
23 III, 60 | jelöltjeink - mert bizony, bizony magunk ellen licitálunk.~Hát igaz…
24 III, 65 | öblös vízi jármûre, s mi magunk is beültünk kényelmesen.~-
25 III, 83 | mikor nevelünk mi neki a magunk költségén eleget!~Nagyobb
26 III, 90 | bizony nem sok, mert mi magunk is szegények vagyunk, éppen
27 III, 115| vagyunk, repesszük ki belõle a magunk országát, és csináljunk
28 IV, 15 | nem látjátok, hogy nem magunk vagyunk. Adjatok pacsit
29 IV, 16 | Hogyne volnának? Hiszen mi magunk csináljuk.«~No, de ettõl
30 IV, 43 | kaláccsal és szép szóval: »Magunk közt legyen mondva, a magyarok
31 IV, 45 | õszinte leszek, de aztán magunk közt maradjon a szó, mert
32 IV, 63 | aranyvörös udvarában.~Mi magunk is ott laktunk közel, de
33 IV, 85 | megköveteli azt is, hogy: de ám mi magunk sem hagyjuk el magunkat!~
34 IV, 91 | hátha jobb volna már egyszer magunk közül választani valakit?~
35 IV, 129| nem lõ.~Így beszélgettünk magunk közt, nyájasan. Egy kicsit
|