Rész, Fejezet
1 1, 4 | odadobjam. Viheti neki a kosarat, - föl is út, alá is út.~
2 1, 8 | odadobjam. Viheti neki a kosarat. Fel is út, alá is út.~Amire
3 1, 11 | rántással leszakította a kosarat hátáról. Az lefordult, a
4 1, 18 | hangon.~- Csak nem ad nekem kosarat?~- Igaz, nem adok - és szórakozottan
5 1, 19 | voltak vele, hogy mindez kosarat jelent. A pletyka megindult.
6 1, 24 | kötényes szolgát, ki nagy kosarat cipelt.~- Nos, uraim - kezdé
7 1, 26 | akarja vinni helyettem a kosarat? Tessék!~- Nem úgy értem,
8 1, 33 | aztán fogta az asszony a kosarat, amiben a kötése volt, és
9 1, 35 | szeretném tudni.~- Azzal, hogy kosarat adott.~- Én? - csodálkozék
10 1, 35 | közt.~- Tehát nem adott kosarat? Akkor jó.~- Még nem.~-
11 II, 6 | Mácsikné? Hát Kamilia nem-e ad kosarat, ha megszûnik szegény lány
12 II, 21 | és a messzirõl fehérlõ kosarat, melyben a zöldséget szállítja.
13 II, 60 | maga mellé letette a kis kosarat. Imádkozott. Most kitakarta
14 II, 68 | Csupán egyetlenegyszer kapott kosarat a kényes Marczali Vilmától,
15 II, 72 | haza a mennydörgõs nagy kosarat.~- Koo-saa-raat! Jól van,
16 II, 72 | már bizonyos, hogy nem kap kosarat, bátran fölléphet, nem kell
17 II, 99 | Éppen most kaptam egyiktõl kosarat.~- Te kosarat, lehetséges
18 II, 99 | kaptam egyiktõl kosarat.~- Te kosarat, lehetséges az? De hát Mari?~-
19 II, 99 | Tehát Edithtõl kaptál kosarat? - törte meg végre õ a csendet
20 II, 104| hitvány?«~Némán mutatja a kosarat.~»Ejnye, gazember, hiszen
21 II, 113| de nem vehetem komolyan a kosarat.~- Pedig elhatározásom megmásíthatlan.~-
22 II, 127| Éppen most kaptam egyiktõl kosarat.~- Te kosarat, lehetséges-e?
23 II, 127| kaptam egyiktõl kosarat.~- Te kosarat, lehetséges-e? De hát Anna?~-
24 II, 127| Tehát Maritól kaptál kosarat? - törte meg végre mégis
25 II, 130| választókerület számára. Természetesen kosarat adtam nekik habozás nélkül.
26 III, 25 | messze gurította a borító kosarat s szabadon eresztette a
27 III, 50 | bekövetkezett halálát.~A kosarat letették a fûre; felfordult
28 III, 83 | kérõkkel, de csak rendre kosarat kapott mindenik. Pedig olyan
29 III, 83 | akkor én nem kaptam volna kosarat?~- Igaz - szólt közbe Bajom
30 III, 87 | édesdeden, hogy az üres kosarat is elhajította nevettében.~-
31 III, 108| magát, átnyújtván a kis kosarat.~- Hisz ez az uborka már
32 III, 130| Vrana barátom?~Fonott kézi kosarat vett ki a halina alól.~-
33 IV, 48 | bátorsága hazavinni tõlem a kosarat. Adieu, hadnagy úr!~A Boriskát
34 IV, 97 | földszinti házból, roppant kosarat emelve hátán.~Pali megpillantotta,
35 IV, 97 | két hétig sem hordhatok kosarat.~Pali, ki szerényen kuporodott
|