Rész, Fejezet
1 1, 12 | végrehajtást. Kedden este megjött a hóhér Kassáról. Cudar mennydörgõs
2 1, 12 | lépdelt skarlátveres ruhában a hóhér.~E pillanatban lépett be
3 1, 12 | az ujjasát is lehúzta a hóhér a vitéz Veres Istvánnak.
4 1, 14 | az ítélet halálra szólt. Hóhér csapja le a nyakát pallossal.~
5 1, 14 | vesztõhelyre.~Elöl jött a hóhér, éles pallosát méltóságteljesen
6 1, 14 | rendelt és parancsolt!~A hóhér Orizihez lépett, és megfogta,
7 1, 14 | öklével villámgyorsan a hóhér mellére, hogy az bukfencet
8 1, 14 | volt is elég látni való.~A hóhér skarlátveres ruhában, kifent
9 1, 14 | csengõ hangon az ítéletet, a hóhér lehúzta az elítélt köntösét.~
10 1, 14 | mérgesen a protokollumot, a hóhér kedvetlenül becsomagolni
11 1, 16 | fejérõl, mikor a kassai hóhér felmutatja.~- Mihelyt hazamegyek,
12 1, 17 | bevégzõdött. Gyarló földi törvény, hóhér pallosa, katona golyója,
13 1, 17 | szemben a máglyával.~A kassai hóhér, aki az éjjel érkezett,
14 1, 17 | Bravó, mester! Ez a krakkói hóhér kutyagyerek!~- Az ám, az
15 1, 21 | akarnám - suttogta a bíró; - a hóhér ütné le a fejedet, ha én
16 1, 23 | fogja megszeretni? Ejnye, te hóhér!~- No, no, no - nevetett
17 II, 17 | Ez egészen bizonyos, a hóhér akármelyik percben jöhet
18 II, 34 | melynek panaszos hangja a hóhér kezébe adott. A dolog úgy
19 II, 89 | látszik, ön kezd soványodni!~Hóhér!~Midõn tizenkettedikszer
20 III, 14 | már ismerik önök a Petőfi »Hóhér kötele« című regényéből.
21 III, 94 | megszabadulhass, ki elárult, s ki a hóhér bárd alá juttatott volna.~
22 IV, 7 | azokkal a szavakkal: »Én hóhér nem vagyok«.~A többi bíró
23 IV, 14 | mártott fejét magasra emelte a hóhér, és megmutatta a népnek:~-
24 IV, 30 | még nem akadt országomban! Hóhér!~A hóhér, aki ilyenkor ott
25 IV, 30 | akadt országomban! Hóhér!~A hóhér, aki ilyenkor ott állt veres
26 IV, 30 | meg neki, ám haljon meg. Hóhér, vedd le a pallost!~De ebben
27 IV, 97 | úgy tûnt fel nekem, mint a hóhér, csak éppen a skarlátpiros
28 IV, 98 | is ehhez a mondásához a hóhér!~Végre is ki kellett nyitni
29 IV, 107| megérkezett Gyulafehérvárról a hóhér.~Legott felkelt és felöltözködött.~-
30 IV, 107| Eltalálták félig. Ott künn a hóhér ezalatt kovácsolta a vérpadot
31 IV, 107| vérpad már készen volt, a hóhér is a bárdjával. Teleky Mihály
32 IV, 107| a rengeteg aranycsat.~A hóhér suhintott egyet, és leesett
33 IV, 128| Tanulatlan mester kész hóhér. Minek bíztátok rá a dolgot,
34 IV, 146| nélkül. Közölhetetlen.«~- Hóhér! - mondám fölháborodva.~
35 IV, 148| Jarobitsek Vencel lépett be. A hóhér, a gyilkos! De milyen szelíd,
|