Rész, Fejezet
1 1, 1 | az a legalkalmasabb idõ a dologra.~A holdvilág is orgazdának
2 1, 2 | tagnál, rögtön rájön két dologra: hogy vagy pénzük nincsen,
3 1, 9 | kinyitni az ajtót…~(- Csak a dologra… a dologra - szólt közbe
4 1, 9 | ajtót…~(- Csak a dologra… a dologra - szólt közbe Kléner úr).~
5 1, 9 | mondhatna ön, az nem tartozik a dologra.~Azzal intett Johann Körmös
6 1, 12 | megtartott magának.~- A dologra, tudós uram, a dologra! -
7 1, 12 | A dologra, tudós uram, a dologra! - szólt bele Bánffy türelmetlenül.~-
8 1, 12 | akkor jött rá e szörnyû dologra, amint nehány hét múlva (
9 1, 13 | kandikált ki.) És mos térjünk a dologra, uram, megkaptam a parancsot
10 1, 17 | Hogy mi vitte erre a bolond dologra Kaszpereket, az akkor élõ
11 1, 17 | a kivégzést. Én egy nagy dologra bukkantam rá. A Csernyiczky
12 1, 19 | Ah, ön igazán kellemetlen dologra kényszerít. Ön csúnya, rossz
13 1, 21 | közöm hozzá? Térjünk át a dologra, amici, mi az ördögért állítottátok
14 1, 28 | akit az isten kártékony dologra teremtett, az ne fogjon
15 1, 33 | dugókat, - de már nagyobb dologra nem volt alkalmas. Még vadászni
16 II, 6 | elvesztegetni.~Borzasztó dologra készült.~A legborzasztóbbra,
17 II, 7 | piroslottak.~- Tehát, hogy a dologra térjek: ön azt említé uzsonna
18 II, 15 | szippantása!~Azonban hogy a dologra térjek - az én uram, Guyon,
19 II, 16 | mikor, az már nem tartozik a dologra.~Egyszóval Pisera bátyó
20 II, 25 | hagyott a köhögés.~Vidámabb dologra vittem át a szót: a vidéki
21 II, 47 | kiadni. Elég, ha okosabb dologra telik ebben a szûk idõben.~-
22 II, 75 | idõzni e bár kellemes, de a dologra nem tartozó tréfa leírásánál,
23 II, 77 | király ásójára s több efféle dologra. No, de ez nem tartozik
24 II, 99 | A vén Ralph ma nagy dologra szánta el magát...~- Talán
25 II, 113| ez tán mégsem tartozik a dologra.~- Sõt éppen oda tartozik.
26 III, 3 | vattás lajbli«.~Erre az egy dologra nagyon érzékeny Filcsik
27 III, 63 | Bizony nem emlékszem a dologra, jó asszonyom.~Most hirtelen
28 III, 63 | Majd kötök én még erre a dologra görcsöt, de ki nem oldják
29 III, 87 | zökkenõnél. Már most hát dologra, gyerekek, míg eszemben
30 III, 148| súlyt fektetett Ágnes erre a dologra (asszonyok szeszélyét, észjárását
31 IV, 1 | méz ez az este. Vakmerõ dologra határoztam el magam. Oh,
32 IV, 62 | olvasó a legrendkívülibb dologra. Egy oly fölfedezésre, mely
33 IV, 97 | leszek.~- Térjünk talán a dologra, Gábel úr.~- Hát jól van,
34 IV, 132| valamit eltagadtam.~- Csak a dologra, jó asszony, a dologra.~-
35 IV, 132| a dologra, jó asszony, a dologra.~- Odább fonogattuk a beszélgetést,
|