Rész, Fejezet

 1   1,  3  |             ereszkedett s odanézett a derült arcú mennyboltra mereven,
 2   1,  3  |               Csak maga a háziúr volt derült s részt sem vett a tanácskozásokban,
 3   1,  4  |           mely mint a tavaszi napfény derült színt ad a komor hegyoromnak
 4   1,  9  |               gyászzsolozsma. Csöndes derült mosoly ült ki tehát a jóízû
 5   1,  9  |              órák jól járjanak és sok derült percet mutogassanak.~Meg
 6   1,  12 |          beteg anyóka arca úgyszólván derült lett, míg kedves unokájával
 7   1,  18 |         visszatért, fönséges homlokán derült fény ömlött el újra.~- Nem
 8   1,  21 |          Mihály uram olyan kordiális, derült ábrázatot vágott ehhez,
 9   1,  29 |          Pompás világ ez itt egészen, derült, barátságos, nyájas arcok,
10  II,  6  |               mosolya, sem a közönség derült hangulata meg nem nyugtatá.
11  II,  11 |              fekete pontot a jegyesek derült egén - és ott maradt. Neki
12  II,  19 |            feketekávéját szürcsöli, a derült kedélyességet árasztó illatos
13  II,  21 |              oly mesés fénnyel ragyog derült éjjeleken, elhalt, mennybe
14  II,  30 |            másik bizonyítványt is. És derült homlokán mogorva ráncok
15  II,  40 |          mosolygott volna is a béke e derült ege, ha Johanna asszony,
16  II,  51 |               helyiségnek is bizonyos derült színezetet kölcsönzött.~
17  II,  51 |             nem fog nélkülözni többé.~Derült hangulatban sietett másnap
18  II,  56 | tapasztalattal. Az életnek még csak a derült [és könnyebbik] részét ismerte,
19  II,  111|          szellemes eszmecsere egészen derült hangulatba hozza a jámbor
20  II,  120|             mért ki nekünk, melyeknek derült fénye bearanyozza emlékeimet.~
21  II,  121|               meghallgatnak az örökké derült kedvû honatyák. Kivált a
22  II,  121|          Németh Berci, amelyik mindég derült idõt mutat.~Számûzöttnek,
23  II,  121|              bujdosónak jószerencse a derült égbõl egy sugár...~Öt, hatszáz
24 III,  1  |              reggel volt. A természet derült mosolyából minden tárgynak
25 III,  1  |        egészen vidám ünnepi ruhába; a derült égbõl csak egy kis darab
26 III,  36 |              feketekávéját szürcsöli, derült kedélyességet árasztó latakia-füst
27 III,  69 |             az elégedetlenség, minden derült, a napsugár besüt az ablakon,
28 III,  112|     választókhoz lépett, és így szólt derült arccal:~- A munkatársam
29 III,  116|                Õ maga is nyájas volt, derült és nyílt, hanem amikor a
30 III,  120|             velök, s csakhamar kijött derült arccal.~- Megvannak a levelek -
31  IV,  127|          ország legszebb vára állott. Derült hangulatba hozta a vajdát
32  IV,  140|            azonban kinyílt az ajtó, s derült arccal, fényes, ragyogó
33  IV,  142|       szerezte Csabay Mihály, sohasem derült ki, pedig eleget kérdezték
34  IV,  149|              mentek, s még mindig nem derült fel a különös titok, még
35  IV,  152|           nagy eseménynek, mely olyan derült hangulatba hozta a társaságot,