Rész, Fejezet
1 1, 3 | észrevehetõleg oszlani kezdett Márton arcáról, szemei azonban még mindig
2 1, 4 | félkönyökére emelkedék: az õ arcáról szerette volna leolvasni,
3 1, 5 | kõvé változott kérdõjel: arcáról lecsurgott a halálos félelem
4 1, 9 | az étvágyukat.~Kléner úr arcáról azonnal eloszlik a hivatalos
5 1, 13 | báróságot), de szép, vékony arcáról intelligencia sugárzott.~
6 1, 17 | ösmerni a termetérõl, az arcáról, a Palkó paripájáról.~Mind
7 1, 23 | becsületét veszi el? Aki lelopja arcáról a rózsákat, a hímport, a
8 II, 1 | láthatatlan kéz mindennap lelopna arcáról egy rózsát, fekete szemeibõl
9 II, 3 | nevetés, leolvasván az emberek arcáról, hogy az neki szól.~- Nem
10 II, 4 | szeretõjének mind lement arcáról a festék a nagy izzadtságban.~-
11 II, 9 | De hát akkor mi szedi le arcáról egyenkint a szép piros rózsákat?
12 II, 23 | pillanthatja meg Lacit s olvashat arcáról.~Laci mosolyogva lép ki.~-
13 II, 42 | jól mulat azon, vigyorgó arcáról ítélve, azt hinnõk, hogy
14 II, 62 | míg az idõsebb gömbölyû arcáról a szelídség tükrözõdött,
15 II, 99 | fátyolát, ne olvasson most az õ arcáról senki.~A Fleet streeti házmester
16 II, 113| egyszerre elhalt a dal, s arcáról a gondtalan pajzánság eltûnt,
17 II, 118| pénzen nincs, az õ aggodalmas arcáról látom azt, ha valami örömteljes
18 II, 127| fátyolát, ne olvasson most az õ arcáról senki.~A Fürdõ utcai házmester
19 III, 1 | Ide a tenyeredet!~Az öreg arcáról nagy verejték-csöppek gyöngyöztek,
20 III, 1 | egyszerre elcsendesült: sápadt arcáról eltûnt a bánat és kétségbeesés,
21 III, 2 | Talán érezte, hogy õ nem az.~Arcáról nem lehetett leolvasni semmit,
22 III, 3 | Talán érezte, hogy õ nem az.~Arcáról nem lehetett semmit olvasni,
23 III, 10 | halálos sárgaság múlik el az arcáról, azután apródonkint visszaülteti
24 III, 69 | hódoló mosoly, a szélsõk arcáról elfut az elégedetlenség,
25 III, 87 | kötényhez, s elrántottam az arcáról.~Hirtelen ráütött a kezemre,
26 III, 102| amint kezemre folytak szép arcáról, a karcsú derék szorításának
27 III, 114| tekintettõl. Azt hitte, arcáról olvassák le a véres tettet,
28 III, 135| ember volt. Nemes, hosszúkás arcáról, hatalmas magatartásából,
29 IV, 15 | lehetett olvasni ilyenkor arcáról a hamleti tûnõdést: »Hogy
30 IV, 23 | járt a tárgyakon. Láttam az arcáról, hogy azt szeretné eltalálni,
31 IV, 23 | itt lappang valahol az arcáról a mappa. De nem merték behozni
32 IV, 88 | rózsák kiborultak belõle, arcáról pedig eltûnt minden rózsa,
33 IV, 98 | a kalabriászt.~Láttam az arcáról, hogy végem van, megbuktat.~
34 IV, 144| nini, a kékesség múlik az arcáról…~Egy fél óra múlva már künn
35 IV, 149| liliomokat leszedte formás arcáról az idõ, a piros cseresznyét
|