Rész, Fejezet

 1   1,  15 |         fölvenni.~A fickó megijedt:~- Mamám, mamám, mi lesz ez? Csak
 2   1,  15 |              fickó megijedt:~- Mamám, mamám, mi lesz ez? Csak nem kell
 3   1,  23 |             Oh, oh - hajtotta egyre a mamám, sebesen kezelve a kötõtûket -,
 4   1,  23 |         mamácska - szólt most az édes mamám. - Mertem volna én valaha
 5   1,  23 |               úton a kocsink elõtt. A mamám ijedten rezzent össze.~-
 6   1,  23 |               ilyenekkel meg tudott a mamám ríkatni és ez neki nyilván
 7   1,  23 |             gonosz álmok gyötörnek.~A mamám megsajnálta az öreg kovácsot
 8   1,  23 |               én szívemnek belsejébe.~Mamám már látta is, hogy kár volt
 9   1,  23 |             se, kisasszony. Itt van a mamám is. Mindent tudok, de én
10   1,  23 |           elõre.~- Ki volt? - ismétlé mamám a kérdését.~- Egy gombát
11   1,  23 |         szedegetõ leány, ilyesvalami.~Mamám elmosolyodott.~- Olyan határozatlanul
12   1,  23 |                Ne hidd, kérlek.~Az én mamám úgy tudott az én arcomban
13   1,  24 | legalkalmasabbat válogatja. »Add ide, mamám, azt a feketét a bogánccsal.« »
14   1,  24 |          öreget mutat.« »Éppen azért, mamám.«~Míg a menyasszony és a
15  II,  59 |               fel:~»Anyám! Oh, kedves mamám, mi lesz belõlem?«~
16  II,  82 |             hogy - mert nekem nincsen mamám és a többi gyermekeknek
17  II,  87 |           ráncocskák képzõdnek.~- Oh, mamám, láttad-e, hogy az a halálfejû
18  II,  87 |         Láttam, kis szívem.~- De hát, mamám, minek megy az Szegedre?~-
19  II,  129|             hogy tudod te azt, hogy a mamám ott van? Ki mondta neked?~-
20  II,  132|           hideg lehet ott! Szegény jó mamám!~- Nem úgy van az, gyermek!
21 III,  56 |              pohárszékbõl, Mucsiné!~- Mamám! - szólt Anna halkan, szomorúan,
22 III,  146|             hangzik fel az utcáról:~- Mamám, mamám! Ne menj fel, mamám!~
23 III,  146|              fel az utcáról:~- Mamám, mamám! Ne menj fel, mamám!~Önkénytelenül
24 III,  146|            Mamám, mamám! Ne menj fel, mamám!~Önkénytelenül futottam
25  IV,  1  |            nincs neked szeretõd, édes mamám?~- Nem is lesz soha, soha,
26  IV,  15 |             rá száz meg száz torok.~- Mamám, hát a grófok is meghalnak? -
27  IV,  85 |      Fruzinkára adja.~- Maradjunk még mamám egy kicsit - rimánkodik
28  IV,  95 |               alakján, arcvonásain.~- Mamám! - kiáltá az egyik, és a
29  IV,  95 |                és a nyakába ugrott.~- Mamám! - kiáltá a másik, és megölelte.~
30  IV,  97 |                  Õk csinálták?~- Igen mamám, a pajtások, akiket én vertem
31  IV,  97 |              nem akarok megnevezni.~- Mamám! Mamám!~- Egy szót se felelj,
32  IV,  97 |           akarok megnevezni.~- Mamám! Mamám!~- Egy szót se felelj, mert
33  IV,  97 |         németül. Ráállasz?~- Ráállok, mamám.~- No, akkor én is ráállok -
34  IV,  152|           csinál az apám és a szegény mamám? Hát a lovamat láttad-e,