Rész, Fejezet
1 1, 3 | barlangokban volt a temérdek kincs elrejtve. Ezüst, arany,
2 1, 12 | túlságos teher.~IX. FEJEZET~A KINCS~Most már úr lett volna Veres
3 1, 12 | szilvafát. Hiszen ez valóságos kincs, gondolá, s mohón hozzálátott
4 1, 12 | Azért hát ott maradt a kincs fele az üstben, visszatette
5 1, 12 | a szemei kápráztak ennyi kincs láttára.~- Hiszen ez rengeteg
6 1, 12 | valahova Kolozsvár felé. Rémítõ kincs volt nála. Csak úgy dûltek
7 1, 12 | Gyulafehérvárra, s elhozza onnan a kincs másik felét. Hadd vakuljon
8 1, 12 | Laci nem bírt ráakadni a kincs helyére. Pedig ott van a
9 1, 12 | börtönöket. De hát ha még a kincs is meglenne, mert az aranykulcs
10 1, 12 | volt minden fáradsága, a kincs helyére rá nem tudott többé
11 1, 12 | aranyakból. Nincs annyi kincs, hogy el ne fogyjon. A telkek
12 1, 12 | volt meg sem a kutya, sem a kincs.~- Hej, ha én akkor meg
13 1, 12 | kínoztak: kinek árultam el a kincs hollétét? Váltig mondtam,
14 1, 34 | feleletet kapta: »nincs kincs«.~Harmadnap ezt az elõre
15 II, 5 | ér.~- Most már valóságos kincs az a kötelezvény! - mondá
16 II, 18 | lehet. E gombakövület drága kincs nekem s legfeljebb térítvény
17 II, 35 | emberre nézve valóságos kincs; miért veszteném el ezen
18 II, 75 | Ferenc föllépni. Nincs az a kincs a földön, amiért a palóc
19 II, 85 | között. Márpedig nincsen az a kincs, amiért a palóc éljent kiáltson
20 II, 99 | hisz ez egy remekmû, egy kincs! Tíz fontot érõ vagyon!
21 II, 127| hisz ez egy remekmû, egy kincs! egy vagyon! Királyi asztalra
22 III, 11 | Nemzeti Múzeumban, hol annyi kincs és ereklye van, mint köztudomású
23 III, 11 | unoka maradt, a kis drága kincs.~János bácsi eladta a kis
24 III, 122| Ezekkel vezettem õket. Kincs ez, kincs. Én odaadom ezer
25 III, 122| vezettem õket. Kincs ez, kincs. Én odaadom ezer forintért.
26 III, 145| vérrel megy az! Családi kincs!~Az apja felosztja az eszét
27 IV, 9 | meghalt, és a töméntelen kincs mind a szép és kényes Borbáláé
28 IV, 23 | övé lesz a világon minden kincs«. A harmadikon: »És igyék
29 IV, 34 | málna-gúlához, s a nagy kincs láttára fölgagyogott:~-
30 IV, 41 | át…~- A Milikének igazi kincs lesz az öreg - vágott közbe
31 IV, 53 | Mihelyt kezükben volt a kincs, beállítottak az elsõ arany
32 IV, 127| Pedig fogalmad sincs, mennyi kincs van ott. A szegediekben
33 IV, 137| szentírás, hogy kigyógyul. Nagy kincs ez a növény. Egy ember hál
34 IV, 139| barlangban nem hever annyi kincs, annyi drágakõ, mint szétszórva
|