Rész, Fejezet
1 1, 1 | életemet adtad vissza! - ismétlé az öreg, egyet csavarintva
2 1, 9 | Igenis, apám vett rá … ismétlé Majgó Márton.~- Hallgass,
3 1, 9 | Igenis, apám vett rá… - ismétlé Majgó Márton.~- Hallgass,
4 1, 10 | Igenis, apám vett rá - ismétlé ifjabb Majgó tompa hangon.~-
5 1, 11 | félre fejét.~- Itt vagyok - ismétlé -, tán csak nem akarnak
6 1, 11 | suhogását.~- Nézzetek ide! - ismétlé; keble sebesen hullámzott,
7 1, 13 | látja benne a pondrót - ismétlé és egyszersmind kiigazítá
8 1, 13 | fel.~- Én mindent tudok - ismétlé Druzsba úr csendesen -,
9 1, 23 | szavak értelmében, s habozva ismétlé:~- Ide kötözve?~Anyám összecsucsorította
10 1, 23 | hatolt elõre.~- Ki volt? - ismétlé mamám a kérdését.~- Egy
11 1, 24 | dörzsölte. - A smaragd-ékszer - ismétlé és átadta egy hivatalnoknak,
12 1, 26 | kiegészítésképp.~- Egy hangya - ismétlé Borcsánszky, mialatt a nagy
13 1, 31 | leány, akit eltemettem - ismétlé babonás csodálattal.~Az
14 II, 7 | beszélni.~- Mit keres ön itt? - ismétlé vérjegesztõ hangon az öreg.~-
15 II, 16 | örömkalácsra«.~- Hazudsz! - ismétlé Pisera bátyó még erősebb
16 II, 40 | úr.~- Igen el fog menni - ismétlé Ardon.~- S egy pléhtáblát
17 II, 40 | eladó!~- A ház nem eladó - ismétlé suttogón Krebs is.~Ezzel
18 II, 51 | hogy szabad, hanem kétszer ismétlé egymás után:~- Nem indokolja
19 II, 51 | kisajtolt.~- Ez hallatlan - ismétlé. - Ön vakmerõ, Lamiel, ön
20 II, 51 | És megtisztelõ is, sir - ismétlé Mr. Danner ünnepélyes hangon. -
21 II, 60 | rózsa tied, jó anyám! - ismétlé, s eközben sietve világot
22 II, 86 | van, Kolokán beszéljen - ismétlé Konya Pista, diadalmasan
23 II, 123| Juliska.~- Én is, nagyapa - ismétlé a másik.~Az öreg felsóhajtott,
24 III, 1 | ön kéri tõlem?~- Igen - ismétlé panaszosan, gyönyörû arcát
25 III, 2 | Adja vissza a bárányomat! - ismétlé s a vékony gyermeki hang
26 III, 11 | legutolsó szobában«… - ismétlé az öreg sóhajjal.~- Láttam
27 III, 17 | Igenis, apám vett rá… - ismétlé a fiatal Majgó.~- Hallgass,
28 III, 42 | belõle.~- A kislányomnak - ismétlé -, ha majd megnõ szegény…
29 III, 100| figyelni.~- Mennykõ egy fiú! - ismétlé Rikner, kezét a Titli könyökére
30 IV, 20 | nagyon meg vagyok elégedve - ismétlé a fejedelem nyájasan, s
31 IV, 45 | elméjében.~- Nos igen - ismétlé nyugodt hangon. - Meg akarom
32 IV, 105| A leányaim csinálják - ismétlé az öreg álmosan.~- Hogyan,
33 IV, 106| Hát nem igaz?~- Nem igaz - ismétlé a betyár jámbor arcával.~
34 IV, 128| vagyok én, Veréb Pál« - ismétlé nagy alázatosan.~- Nem tesz
|