Rész, Fejezet
1 1, 2 | a koporsóban feküdni.~- Hohó! - ordított fel egyszerre
2 1, 13 | keresgélte a választ.~- Hohó ni, úgy tesz a kis selyma,
3 1, 16 | mégis milyen beszédes.~- Hohó, te Nástya, majd kicsattan
4 1, 18 | asszonyok csinálnak. De hohó! Ne erre, te János! Balra
5 1, 23 | föltaszítottam a szegény öreget.~- Hohó! hohó? hova szaladsz, amice?
6 1, 23 | szegény öreget.~- Hohó! hohó? hova szaladsz, amice? Mi
7 1, 25 | József a fejét rázta.~- Hohó, komám! Még fele se táncolt
8 1, 25 | központi adóhivatalba. Aztán hohó, hiszen nem is Ocskay László
9 1, 26 | volt egy kis kalandom.~- Hohó, fráter! Halljuk csak, halljuk!~
10 1, 35 | hogy megsebesült két hajtó. Hohó, gondoltam magamban, hát
11 1, 35 | velök.~- Nini, pisztrángok! Hohó, pisztrángok! - kiáltott
12 II, 21 | lármás örömre fakadt.~- Hohó, hahó! Itt vagyok.~- Jól
13 II, 68 | teszik a delnõt... Vagy igaz, hohó! Nekünk magyaroknak is van
14 II, 68 | visszavarázsolnak jogász éveimbe. Hohó! milyen idõk ezek, fiók!
15 II, 117| megérté alaposan.~- Ohó! Hohó! - ütött kedvtelten homlokára. -
16 II, 130| képviselõjelöltje vagyok!~- Hohó! Ez meg már éppen nem valószínû.~-
17 III, 1 | gõzmozdony szaladgál.~- Hohó! Állj meg! Ki vagy? Mit
18 III, 2 | megreszket, szeme elhomályosul.~- Hohó, Péter! Föltetted-e már?~
19 III, 24 | abban állapodott meg, hogy hohó, hiszen arra való a Tudományos
20 III, 33 | szomszéd kék szoba felé tart.~- Hohó! Asszonyom! - ordít fel
21 III, 45 | hirtelen fölkereste szemével. - Hohó! látom, oda nem adtad!…
22 III, 50 | gúnyosan füttyentett a rigó.~Hohó! hiszen az otthagyott Vica
23 III, 73 | kihallgatni mégis csak szabad! De hohó! dörmögte, hátha kihallgatni
24 III, 85 | zsidók már felülkerekedtek. Hohó! Még én nem látom ilyen
25 III, 102| kéztördelve fut az ér mentében.~- Hohó, emberek, hová lett az eszetek?
26 IV, 13 | ki?~- Egy szõke, zömök.~- Hohó! Hisz azt én mentettem meg!~-
27 IV, 34 | van? Merre van? Nem igaz! Hohó, hó!«~Akik az alsóvégrõl
28 IV, 37 | Hiszen a doktor is itt van! Hohó álljunk meg! Hohó! No, még
29 IV, 37 | itt van! Hohó álljunk meg! Hohó! No, még csak ez kellett!~
30 IV, 43 | Tévedésbõl énhozzám jött.~- Hohó! - kiáltá Beöthy, elcsapva
31 IV, 53 | Pestrõl a rettentõ summát.~Hohó édeseim, ehhez nagy óvatosság
32 IV, 92 | nincs a dekrétum alá írva. Hohó, barátom, a »dekrétum Bácskaense«-
33 IV, 95 | játszani a körben?~- A dominót!~Hohó, a dominót? No, már most
34 IV, 105| dõltem le ágyamba, hanem hohó, úgy látszik, az ajtómat
|