Rész, Fejezet
1 1, 2 | replikára sohasem volt alkalma felelni. Erre nincs paragrafus az
2 1, 9 | e tekintetnek s õszintén felelni mindenre.~Borcsa megrettenve
3 1, 11 | nyelvelj, fiam. Arra fogsz felelni, amit kérdezni fogok.~-
4 1, 11 | csodálkozva. ~Hárman is siettek felelni:~- Az, hogy minél több lópakszust
5 1, 15 | Amire persze nem tudott felelni.~A két Perényi és Bánffy
6 1, 16 | már.~Nagyiday alig bírt felelni a tömérdek nyájas kérdésre:~-
7 1, 20 | a tojásokkal.~Tóth Pista felelni akart, de e percben tûnt
8 1, 24 | örömapát, hát erre aztán felelni kellett, szóbul szó lesz,
9 1, 24 | a pipacs; Endre sietett felelni:~- Kell, kell.~- Hadd lám,
10 1, 27 | méltóságos báró szíves lesz felelni, én nem ellenezhetem.~-
11 II, 4 | Sárika valami furcsát akart felelni, mert nem hiába biggyeszté
12 II, 30 | burkolódzik, nem tudván mit felelni, s már-már kitörne nagyban
13 II, 38 | alkalmasint nem volt ideje felelni, kétségbeesetten nyargalt
14 II, 43 | tanulók még jobban megunhatták felelni. Hallgatni könnyebb, mint
15 II, 43 | iskolánkat, õt szólítottam ki felelni az állattanból. A magas
16 II, 51 | nemde? Nem, nem! önnek felelni kell, mert az ajánlat komoly,
17 II, 51 | teljesen képtelen vagyok felelni még most...~- Oh, oh! Ön
18 II, 89 | volt tisztában azzal, amit felelni akart volna - s nem felelt.~
19 II, 99 | beteg -, hogy igazat fog felelni.~- Én sohasem szoktam hazudni,
20 II, 112| vagy, és olyan szépen tudsz felelni. Mik azok a papának? Nem
21 II, 112| De a kis Péter nem tud felelni azokra a kérdésekre. Ostobán
22 II, 120| Dankó bácsi alig tudott felelni a sok kérdezõsködésre.~-
23 II, 120| az eszetek, okosan kell felelni.~És jelentõségteljesen hunyorított
24 II, 127| beteg -, hogy igazat fog felelni!~- Én sohasem szoktam hazudni,
25 III, 1 | Hanem erre bizony nem tudott felelni senki, hiába volt minden
26 III, 1 | meghallotta. Megállt egy percig. Felelni akart, de hirtelen mást
27 III, 7 | titka.~A kis Péter nem tud felelni azokra a kérdésekre. Jámbor
28 III, 24 | zokogott csendesen és nem akart felelni semmi kérdésre, sem a nevét
29 III, 29 | öreg, aki tudhatná, nem fog felelni többé, ha a nagyméltóságú
30 III, 87 | a csodálkozó arcára, de felelni csak akkor mertem, ha kérdezett.~
31 III, 115| ugye?~Bory elvörösödött, felelni akart, de a Judit egyetlen
32 IV, 50 | ismerõseim, és mert szégyen azt felelni, hogy »nem«, az ember hímez-hámoz:~-
33 IV, 86 | állapodtatok meg?~Éppen felelni akart Bódi, amidõn az inas
34 IV, 146| számtalanszor?~A lányka felelni akart, de már késõ volt;
|