Rész, Fejezet
1 1, 1 | azt akkor tudta volna! Ha megmondta volna neki valaki, amint
2 1, 9 | szarka… A kedves szarka, hogy megmondta.~- Bemutatom magának, kedves
3 1, 12 | menekült, ahova tudott.~Hiszen megmondta neki Heister: »Ha az ön
4 1, 13 | bejött a korcsmárosné és megmondta, hogy a különös virágot
5 1, 17 | hűtelen, galád lelkek! De jól megmondta az Anka keresztanyja: »Ne
6 1, 17 | Kaszpereket Lublón. Jól megmondta a Bercsényi boszorkánya: »
7 1, 23 | De a nagyapának csak megmondta? - kérdé nyugtalanul.~-
8 1, 27 | pajta mögé, s egyszerûen megmondta neki: Urambátyám vagy tekintetes
9 1, 32 | hajtogatták: »Neki már megmondta az asszony, megmondta, megmondta.«~
10 1, 32 | már megmondta az asszony, megmondta, megmondta.«~A báró egy
11 1, 32 | megmondta az asszony, megmondta, megmondta.«~A báró egy perc alatt
12 1, 32 | kíván jóban lenni. Hiszen megmondta Kobolinszky, hogy az asszony
13 II, 1 | Péter elbúcsúzott tõle és megmondta, hogy miatta megy el s miatta
14 II, 11 | itt a grimászait.~Aztán megmondta a komornyiknak, hogy rögtön
15 II, 25 | nekem azt valaki ezelõtt megmondta volna, hogy hatvanforintos
16 II, 38 | tárcából, mert lám a tiszt is megmondta, hogy az veszedelmes.~-
17 II, 83 | Dacára, hogy Kajabucz próféta megmondta Jókai szerint: ne mássz
18 II, 99 | tanult magyarul?~Oh, ha megmondta volna, - oh, ha tudta volna:
19 II, 99 | rokonszenvez senki. Pedig hiszen megmondta egyszer Ralph Ihonnak, hogy
20 II, 127| tanult lengyelül?~Oh, ha megmondta volna neki, hogy kitõl!~-
21 II, 127| rokonszenvez senki. Pedig hiszen megmondta egyszer Gábor, hogy akadémiai
22 III, 2 | legalább az öreg Csillom Pál megmondta egykor a belédi grófnak,
23 III, 2 | mályvarózsára, pirosra, fehérre.~Megmondta… így mondta.~Kieresztette
24 III, 45 | bognár, hiszen bizonyosan megmondta az, hogy Filcsik István
25 III, 46 | az Ipolyba, amint elõre megmondta?~Minden csöpp vérük meghûlt
26 III, 57 | ki volt merülve. Az orvos megmondta, hogyha elalszik, akkor
27 III, 72 | megcsúnyult volna már? Nem igaz! Megmondta a tükör ma reggel. Jaj,
28 III, 144| szobájába. Könnyû volt neki, megmondta Bugyinak, az inasnak, hogy
29 IV, 33 | árulja el, hogy nekem ezt megmondta.~Beöthy szavát adta, s persze
30 IV, 37 | tompán. - Hiszen a varjú megmondta!~S aztán szilajan, mély
31 IV, 85 | Könnyű volt neki bejutni, megmondta Bugyinak, az inasnak, hogy
32 IV, 96 | összevacogtak a fogaik.~- Megmondta a Schmidtné asszonyom fia,
33 IV, 102| pörükben tanácsért. Dimén megmondta, mit tegyenek, és a karácsonfalvaiak
|