Rész, Fejezet
1 1, 1 | kit a nyúl is felver, a kezére ragadt vért lemossa az erdõ
2 1, 3 | magva.~És soká nézett a kezére, melyen át égett a csók,
3 1, 3 | elmondtam, hogy a ház az árendás kezére jutott, a földeket pedig
4 1, 9 | Miklós a Majornoky Borcsa kezére vágyik s milyen messze tud
5 1, 9 | másodaljegyzõ, a Majornoky Borcsa kezére vágyik, s amilyen vakmerõ,
6 1, 13 | visszatorolni, ráütött a Druzsba úr kezére.~- Ej, menjen! Mit akarna
7 1, 15 | az igazi prímást adjuk kezére; de kegyetlen volt; néhányszor
8 1, 17 | sztaroszta, maga nagy bolond. A kezére ütnék, de az enyém meg van
9 1, 22 | miért? Hogy most az árvaszék kezére jussanak, hogy a vármegye
10 1, 23 | nagyapámhoz fordulva a három légy kezére mázolt tetemével -, hiszed
11 1, 29 | egyik ujját rátéve a hadnagy kezére, amitõl annak egyszerre
12 1, 35 | Kleopátra tiszteletére és kezére.~- Nagyon kedves volt -
13 II, 7 | szaladt doktort keresni.~Mády kezére tapasztá homlokát, s amint
14 II, 12 | megveretett, Ungvár a magyarok kezére jutott.~A magyar sereg győzelemittasan
15 II, 75 | szólt, mélabúsan bekötött kezére mutatva.~- Csak jöjjön,
16 II, 133| juxból tették a lábára, kezére a tréfás vicenótárius urak,
17 III, 2 | alácsúszott a nyereg, hiába volt kezére csavarva a kantárszár.~Leesett;
18 III, 2 | Igaz, hogy Magda ráütött a kezére, de ma már összecsókolta -
19 III, 49 | kis ördög olyat ütött a kezére, hogy szinte beleszisszent.~-
20 III, 56 | csúfolódik, s ráütött a kezére pajkosan, amire az duzzogva
21 III, 62 | öreg Napló olcsón jut a kezére.~Balról a tisztelendõ plébános
22 III, 63 | alatt és ahol érte. Azután a kezére kapta a kis Gyuri fiút,
23 III, 96 | hozzám feleségül.~Ágnes a kezére ütött félpajkosan.~- Ugyan
24 III, 144| Fölvette, reá kente vérét a kezére, és hazament, azazhogy még
25 III, 146| egész dühösen csapott a fiú kezére, mellyel a ruháját görcsösen
26 III, 148| hozzám feleségül.~Ágnes a kezére ütött félpajkosan.~- Ugyan
27 III, 148| ráütött a legyezõjével a kezére.~- Nem való olyat kérdezni,
28 III, 148| asszony ránézett a reszketõ kezére, és megértette, hogy még
29 IV, 1 | Az nevetve ütött a lányka kezére.~- Ejnye, te kis arcátlan:
30 IV, 51 | de hamis maga! Mindjárt a kezére ütök. Hát persze, hogy mindent.~-
31 IV, 76 | Ujjakat azonban minden kezére ötöt. Kitalálta tehát a
32 IV, 85 | fölvette, rákente vérét a kezére és hazament, azazhogy még
33 IV, 127| olcsón jutott a magyarok kezére, ha igaz az a »piros kantár,
|