Rész, Fejezet

 1   1,  1  |          roncsolt öregember elõtt és felemelte a két ujját az égre.~- György
 2   1,  3  |            ahogy úgy oldalvást kezét felemelte, »isten úgysegélje« a neki
 3   1,  9  | megfenyegette izmos ökleivel, azután felemelte puskáját, célzott s mind
 4   1,  9  |            elolvasni.~A vizsgálóbíró felemelte fejét és apró szemei diadalmasan
 5   1,  9  |   engedelmeskedett, az »állam« szóra felemelte fejét s kezével elhárító
 6   1,  9  |           leeresztett fegyverét õ is felemelte volna, de semmirõl sem vagyok
 7   1,  9  | megfenyegette izmos ökleivel, azután felemelte puskáját, célzott, s mind
 8   1,  12 |             urakat. Eresszenek el!~S felemelte ökleit, dühösen jártatva
 9   1,  18 |           van a Zsuzska is.~Péter úr felemelte lehorgasztott fejét, szemében
10   1,  26 |       sikított fel, s megbotránkozva felemelte ugyanazt a megcsókolt kezet,
11  II,  2  |      homlokán a sötét haragot, amint felemelte finom kezébe a véres zászlót
12  II,  13 |           bajnok lépett be. A férfiú felemelte fejét s keresztbetett kezekkel
13  II,  21 |                Mondd, ki bántott?~És felemelte sovány ökleit, mialatt szemei
14  II,  32 |    elfelejtette megmagyarázni. Végre felemelte egy kisgyermek ujját s mondá: -
15  II,  51 |             egy év múlva tíz fonttal felemelte fizetését.~Ez boldog nap
16  II,  60 |              virágállványhoz lépett, felemelte a tündéri szépségû rózsát,
17  II,  60 |             virágállványhoz ugrott s felemelte a becses virágot.~- Ah,
18  II,  69 |   végigsimítá ujját homlokán, azután felemelte dacos fekete fejét és így
19  II,  123|            öreg paraszt erre a szóra felemelte fejét és felnyitotta a szemeit,
20  II,  134|       hatalmas ura, s egész szelíden felemelte a legényt:~- Elég volt,
21 III,  1  |             fejét mind a két kezével felemelte s nyájas, rábeszélõ hangon
22 III,  2  |             s kezét elõvonván alóla, felemelte két húsos ujját az égre.~-
23 III,  65 |          ibriket.~Durcás fejecskéjét felemelte s kezével, mely szintén
24 III,  94 |             testvéred.~Koháry István felemelte fejét magasra.~- Nem, felség!
25 III,  104|           falut?~- Mi? Hát ez ni…~És felemelte a mogyorófa pálcáját…~-
26 III,  115|           külön-külön cellába!~Judit felemelte bágyadt fejét, s egy lépést
27 III,  141|          dolgokhoz. Elég.~A pap erre felemelte alázatos fejét, kevélyen
28 III,  144|             megbosszulom magamat.~És felemelte öklét szilajan.~Amit egy
29  IV,  13 |           Lopva felém pillantott, és felemelte a lábát, és két kezét kétségbeesve
30  IV,  50 |     elhullatott agancs!~Lehajolt, és felemelte, csakugyan fiatal szarvas
31  IV,  56 |           idebent is.~Bozontos fejét felemelte az írások közül, és megfordult,
32  IV,  111|          szeme lángot vetett, ökleit felemelte s ádáz haraggal fenyegette
33  IV,  146|          Zavartan, habozva állt meg; felemelte a szoknyáit, ki is csillant