Rész, Fejezet

 1   1,  4  |          nekem való egyéniség.~- Bocsánat, gróf úr, de ebben az egyetlen
 2   1,  9  |     megtölteni nyúlvadászatra?~- Bocsánat, spectabilis, - szólt Krupicsek
 3   1,  9  |          idegen úr elõtte áll.~- Bocsánat, édes kisasszony, - mondá
 4   1,  9  |        következõleg válaszolt:~- Bocsánat, vizsgálóbíró úr, igazságtalanul
 5   1,  18 | mondhatom. De semmi közöm hozzá. Bocsánat alkalmatlankodásomért. Köszönöm
 6   1,  24 |       kérhetett mást.~Egyébiránt bocsánat e kitérésért a múltakba,
 7   1,  27 |      vizsgálóbírói híre miatt.~- Bocsánat, méltóságos uram, mindjárt
 8   1,  27 |     Ugyan Szpevák! Ez már sok!~- Bocsánat, méltóságos fõnök úr, de
 9   1,  27 |        ha senkivel sem közlöm.~- Bocsánat, báró úr, de nem annyira
10   1,  28 |        belekottyanni… szamár?!~- Bocsánat, én becsületes ember vagyok,
11   1,  29 |       csizmájáért nem állok jót. Bocsánat, asszonyom, de egy kanonokot
12   1,  35 |       rossz szél fújta volna ki. Bocsánat, kedves báró Knopp, de olyan
13   1,  35 |      fedezte fel az öreg báró.~- Bocsánat, ha megsértettem a forma
14  II,  4  |         Gizella kisasszonynak:~- Bocsánat, hogy olyan álmos vagyok...~(
15  II,  6  |         dadogott Sramko bácsi.~- Bocsánat! Azt hittem, hogy a... Tessék
16  II,  6  |  ismeretes macskakaparásaimat... Bocsánat, ha alkalmatlan vagyok...~-
17  II,  7  |        Mády karjaiba.~- Istenem! Bocsánat... Csak a fejem szédült
18  II,  21 |         legyen az egyik lábad!~- Bocsánat! - hebegé a kislányka -
19  II,  24 |          lábadva néhány napig.~- Bocsánat, grófnõ, de én nem osztom
20  II,  33 |       szavakkal fordul feléje:~- Bocsánat, ez az én esernyõm. Tegnap
21  II,  40 |        mondja magát meghajtva -, bocsánat, hogy háborgatom önöket...~-
22  II,  70 |        tartott, megállítottam.~- Bocsánat, uram, de úgy veszem észre,
23  II,  109|      vagy nem érti, amit beszél, bocsánat, nem vigyázza jól, amit
24  II,  109|           szelíd hangon mondá:~- Bocsánat, uram, a neveletlenségért...
25  II,  113|          pillantást vetett rá.~- Bocsánat! - mondá a fiatalember,
26  II,  117|           szeretetreméltó ember. Bocsánat, uram - folytatá kevés vártatva,
27  II,  117|          a hang, ez a modor...~- Bocsánat, Sir... beszéljünk másképp.
28 III,  42 |      szép Solitaire? Vagy talán… bocsánat asszonyom… kegyed »mosolygó
29 III,  54 |     tetszik nekem, ön egy kissé… bocsánat, ha kimondom, hogy ön egy
30  IV,  41 |         hogy is tetszik mondani? Bocsánat, uram, de ez… miképp is
31  IV,  48 | kálvinista - kérdé Boriska -, de bocsánat, édesatyám az ön nevében
32  IV,  136|   negyedik lovadról, a vakról?~- Bocsánat fölség, a szavamért. Az
33  IV,  146|        Miféle szemtelenség ez?~- Bocsánat, nagysád - felelé Korongi