Rész, Fejezet

 1   1,  1  |        lecsüngõ fejét ölébe véve, megsimogatta gyöngéden, szeretettel,
 2   1,  2  | tubákpikszisét a zsebébõl, szépen megsimogatta körös-körül az orrát, azután
 3   1,  9  |          Hiába, a stíl…~Kléner úr megsimogatta a tokáját, mint olyan ember
 4   1,  10 |    beszélgetni vele is, s gyakran megsimogatta gyöngéden gyér szõke haját.~
 5   1,  12 |         meg a szolgálók könnyeit, megsimogatta a diákok fejét, megbecézgette
 6   1,  12 |         És még azután is egyszer. Megsimogatta a hajukat, letörülgette
 7   1,  12 |    szegény fiam!~Odahajolt hozzá, megsimogatta szeretettel, összecsókolta,
 8   1,  18 |           a borzalmas történetet, megsimogatta a leányka tojásdad arcát,
 9   1,  20 |      pártját fogta a vén árvának, megsimogatta a szép fehér szõrét, aztán
10   1,  23 |           a nyakamat és a fejemet megsimogatta gyöngéden, szomorúan.~-
11   1,  26 |       Borosánszky emelkedett fel, megsimogatta óriási szakállát, és a szalvétával
12   1,  29 |       szép asszony és még egyszer megsimogatta az édes lágy tekintetével.~
13   1,  33 |          semmi vagyon; haldokolva megsimogatta a fiú fejét és így szólt
14   1,  35 |      pezsgõnél felállt Szlamcsik, megsimogatta nagy szakállát, ünnepélyesen
15  II,  5  |  odalépett Attilához és gyöngéden megsimogatta haját.~- Hol az a puska,
16  II,  21 |   hivatalnok oda vonta magához, s megsimogatta szép, fürtös haját.~- Jó
17  II,  103|     tisztasághoz szoktatva.~Kende megsimogatta a kis barna szemû porontyot,
18  II,  116|          Rózsa néni puha kezeivel megsimogatta; aztán elkezdett beszélni
19 III,  2  |   sajnálta meg elébb. Hozzá ment, megsimogatta azt a csitri fejecskéjét
20 III,  2  |  lebecsmérelni.~Lement az árokba, megsimogatta a bokrot. De puha, de kedves,
21 III,  25 |        hazamenjek? Jó, nem bánom.~Megsimogatta tollaikat gyöngéden, szeretettel.~-
22 III,  42 |     kisebbikhez. Anikónak hítták, megsimogatta fejecskéjét.~- Maga jön
23 III,  56 |         édes fiacskám, a kocsira.~Megsimogatta fejét. - Ne félj semmit -
24 III,  66 |      szemek beszédét, s gyöngéden megsimogatta homlokát.~- Mit tehetek
25 III,  83 |     beszélt el anyámnak, miközben megsimogatta néhányszor a fejemet.~-
26 III,  87 |           szólt az öreg esküdt és megsimogatta a fejemet. Azután a helyére
27 III,  148|      csókolt neki, a szép asszony megsimogatta az állát kedélyesen.~- Hol
28  IV,  43 |    pulyáim - mondá szeretettel, s megsimogatta mind a kettõt.~- Messze
29  IV,  97 |        velem), szépen pártfogólag megsimogatta a fejemet.~- No, ne féljen.
30  IV,  127|           Odalépett a két fiúhoz, megsimogatta õket gyengéden és a sátrába
31  IV,  133|   Selmecbányára.«~Az öreg Filcsik megsimogatta a fejemet, mikor találkoztunk,
32  IV,  152|      elbeszélõt.~- Az öreg rendõr megsimogatta a bajuszát, áttette a pipáját