Rész, Fejezet

 1   1,  1  |      keblérõl a selyem keszkenõt… Irtóztató… Ez a leány Molnár Erzsike,
 2   1,  9  |       nagy kidülledt szeme volna. Irtóztató!~Nem állhatja tovább, felugrik,
 3   1,  9  |     mindjárt megölt volna. Oh, az irtóztató volt, midõn feleletemet
 4  II,  15 |           két kézre fogva még egy irtóztató ütést mértem vele a vaskapura.
 5  II,  17 |         nem mehet innen reggelig. Irtóztató! Lekötve tartani egy embert,
 6  II,  17 |             hanem fölébredni volt irtóztató. Az a gondolat, hátha kitudódik,
 7  II,  22 |           koldussá, földönfutóvá. Irtóztató!~Az erõs férfi a földre
 8  II,  26 |          fölakasztva a levegõben.~Irtóztató poézis! A batyu, az édes
 9  II,  26 |      ember ott lóg még most is... irtóztató,... mintha csak látná...
10  II,  26 |        esti harangszó. Oh, milyen irtóztató, velõt hasító hang, tompán
11  II,  35 |          kéménybe is gyomaszolja. Irtóztató erõ kellett hozzá, különösen
12  II,  39 |           hagylak, nem hagylak...~Irtóztató hatást gyakorolt rá gyermeke
13  II,  45 | fegyvereket töltenének közelében. Irtóztató.~Most egyszerre megragadja
14  II,  61 |         izgatottan, kétségbeesve. Irtóztató víziók vonultak el elõttem
15  II,  69 |           osztályunkba.~Ott éppen irtóztató ütközet folyt a fórumon,
16  II,  120|         mind az emeleten valának) irtóztató zsivaj és lárma hangzott
17  II,  122|      dühös vagyok Tisza Kálmánra. Irtóztató sérelem, uram. Miért nem
18 III,  1  |          és a Csemez kezeit s egy irtóztató pillantást vetett a szónoklatában
19 III,  1  |     szemrehányólag: Tamás! Tamás!~Irtóztató! A kilenc vezérkos csengõje
20 III,  40 |       budai indóházból indultunk. Irtóztató tömeg zsibongott, alig fértünk
21 III,  64 |            Pereszi uram egyszerre irtóztató fájdalmat érzett a bal szemében,
22 III,  69 |    reggelizni.~- Ah, a cukkedlik! Irtóztató! Duschek valamikor rövid
23 III,  96 |           zagyva hadviselésben és irtóztató fölfordulásban, hol mindenki
24 III,  148|           zagyva hadviselésben és irtóztató felfordulásban, hol mindenki
25  IV,  53 |    nyelvén. De most már megvan az irtóztató veszedelem. Mit gondoltok,
26  IV,  100|          emberhez menjen férjhez. Irtóztató ez. Szegény õseim, mit fogtok
27  IV,  102|       bámészkodása közt az útját, irtóztató gyorsaságban nekiindulván
28  IV,  104|          megvételéről, a labancok irtóztató veszedelméről mond jóslatokat.~
29  IV,  108|    öletett meg iszonyú kínzással. Irtóztató az, kegyelmes uram.~A nádor
30  IV,  111|         Elhajigálták a hegedûket, irtóztató lármával követelve a vetkezést.~
31  IV,  127|   messzeségre takarva el az eget. Irtóztató látványa volt a pusztulásnak.~
32  IV,  127|      szemeit. Stibor fölriadva az irtóztató fájdalomtól, õrülten futott