Rész, Fejezet
1 1, 4 | elsugdosni a falaknak: »Kedves férjem, kedves Mártonom…«~A szerelem
2 1, 16 | valami mégis lesz: az én férjem.~De már erre Tahó uram sziszegte,
3 1, 17 | Hamar megjöttél, édes férjem!~- Kár, hogy nem vagyok
4 1, 17 | lublói polgár ellopott a férjem pincéjébõl egy hordó aranyat.~-
5 1, 17 | felelt Mária, - hogy a férjem holttestét hazahozzák.~-
6 1, 24 | Katicából is kiszorítsa a »férjem« szót, de nem mondaná a
7 II, 17 | kétszeri galuskát?~- Ki más? A férjem keresménye is, a kosztpénz
8 II, 17 | Mit fog mondani a világ, férjem...~- Semmit, mert sohasem
9 II, 33 | TEMETÕJÉBÕL~»Várlak, édes férjem!...~1829. febr. 17.«~Alatta
10 II, 46 | kérdé a fiatalabb nõ.~- A férjem az. Nincs itthon. Tessék
11 II, 53 | csak ezt a szivet, édes férjem. Ezt nem adom a halálnak.
12 II, 60 | örömet! Mintha boldogult férjem szólana hozzám a másvilágból
13 II, 65 | párszor, de nem válaszolt. A férjem azt mondta, hogy az az oka,
14 II, 71 | vágynak: téged láthatni! Férjem nagyon-nagyon elhanyagol
15 II, 141| szerelmünket veszély fenyegeti! Férjem holnapután megérkezik.~-
16 III, 2 | azt a gyeplõt, édes uram, férjem!~Tartotta is, de csak míg
17 III, 6 | Imádott, édes, egyetlen, drága férjem! Oh, kérlek, légy irgalmas,
18 III, 13 | a világon. Honvéd volt a férjem, Nagyatádi Miklós honvédfõhadnagy,
19 III, 13 | jómódú emberek voltunk… a férjem ott veszett a hazáért.~A
20 III, 41 | Mivel tartozom én?~- Férjem egy hónapban tízszer vacsorált
21 III, 47 | énhozzám jött?~- Láttam, kedves férjem. Magát király cselédének
22 III, 51 | énhozzám jött?~- Láttam, kedves férjem. Magát király cselédének
23 III, 83 | húgomasszony? Mert megnéztem a férjem koporsóját, s nem volt benne
24 III, 94 | gondolataid lehetnek, édes férjem. Homlokod nagyon borús!~-
25 III, 106| kezdi:~»Kedves Mukikám!~Férjem ma nem lesz itthon. Fogoly
26 III, 108| egy kicsit, szerelmetes férjem, míg a cipellõimet felhúzom.«~
27 III, 108| egy kicsit, szerelmetes férjem, míg a köntöskémet bekapcsolom.«~
28 IV, 4 | egy percet engedj, édes férjem.~Pedig ugyancsak hiábavaló
29 IV, 4 | kiáltá az asszony. - Fiaim és férjem. Add ide a dárdádat! - parancsolá
30 IV, 85 | tán tetszik tudni, hogy a férjem, Magyari Mihály meghalt
31 IV, 88 | padlásszobája ajtaján.~- A férjem - gondolta Mari s hirtelen
32 IV, 88 | sebforradással a homlokán.~- Ah, a férjem volt! - kiáltá Mari és aléltan
|