Rész, Fejezet

 1 III,  2|       morcsos, borús még, akár a Bizi apó arca, ki meghajolva,
 2 III,  2|         égett, Panna. Hanem ez a Bizi dolga! Tudod-e, mi történt
 3 III,  2|        már ott kell hagyni a vén Bizi miatt ezt a nagy boldogságot!~
 4 III,  2|      Isten dicséretére emeltette Bizi József«. Éppen a betûknél,
 5 III,  2|           Nem kell a dicséreted, Bizi József, a Mária-kép sem
 6 III,  2| kereszttel mi történjék? - kérdé Bizi fojtott hangon. - Összeragasztod?~-
 7 III,  2|       nálam lakik.~- Tûrni kell, Bizi uram!~- Pedig hidd el, Istók,
 8 III,  2|     húztál csizmát, fiú? - kérdi Bizi uram szelíden.~- Nincsen
 9 III,  2|         a közönyös szó fogta meg Bizi apót. Hogy nevekedik ez
10 III,  2|          az én kontómra! - mondá Bizi apó.~Filtsik megnézte a
11 III,  2|      eloszlottak a felhõk. Mikor Bizi apó kilépett az udvarra,
12 III,  2|         már túl van a veszélyen.~Bizi apó hálateljesen nézett
13 III,  2|    fekete gyolcsruhában, az öreg Bizi József, Böngérné, még az
14 III,  5|        morcos, borús még, mint a Bizi apó arca, ki ingadozó léptekkel,
15 III,  5|         jót tegyen vele.~- Ni, a Bizi, a fösvény Bizi! - kiáltja
16 III,  5|            Ni, a Bizi, a fösvény Bizi! - kiáltja az Andris gyerek
17 III,  5|         égett, Panna… Hanem ez a Bizi dolga csakugyan csodálatos.
18 III,  5|        már ott kell hagyni a vén Bizi miatt ezt a nagy boldogságot!~
19 III,  5|      kullogott utánok, mert félt Bizi uramtól. Minden gyerek fél
20 III,  5|    faluban attól a sötét arctól.~Bizi apón egy hosszú krispin
21 III,  5|   száznyolcvan forintjába került Bizi apónak, aki most mindenre
22 III,  5|           hogy a temetõbe mennek Bizi apóék. De már azt az istennyilát
23 III,  5|      Isten dicséretére emeltette Bizi József.« Éppen a betûknél,
24 III,  5|           Nem kell a dicséreted, Bizi József, a Mária-kép sem
25 III,  5|           Menjünk innen… - mondá Bizi apó összeszedve magát.~-
26 III,  5|            kiáltott fel keserûen Bizi apó -, õ már nálam lakik,
27 III,  5|       nálam lakik.~- Tûrni kell, Bizi uram!~- Pedig hidd el, Istók,
28 III,  5|      húztál csizmát, fiú - kérdi Bizi uram szelíden.~- Nincsen
29 III,  5|         a közönyös szó fogta meg Bizi apót. Hogy nevekedik ez
30 III,  5|          az én kontómra! - mondá Bizi apó.~Filtsik megnézte a
31 III,  5|      eloszlottak a felhõk. Mikor Bizi apó kilépett az udvarra,
32 III,  5|         már túl van a veszélyen.~Bizi apó hálateljesen nézett