Rész, Fejezet

 1   1,  9  |       reszkess, te kamasz! Egyenesen állj, értelmesen felelj, és ne
 2   1,  16 |     bágyadtat, egyszerû marmancsot: »Állj ide báránykám, Moldon Klára!«~
 3   1,  16 |    Hátrahúzódunk, félénk hamupipõke? Állj íziben az elsõ sorba! Ne
 4   1,  17 |               mégis idejött. No hát, állj most már szembe vele!~De
 5   1,  18 |              kis melegség.~- No, hát állj fel. Hadd lássalak!~Feleletül
 6   1,  18 |            Hopp, itt van a »Szõllõ«. Állj meg, János!~Ódon épület
 7   1,  20 |        táncosné a csárdás hevében.~- Állj meg hát, Erzsike - kiáltott
 8   1,  20 |         fogjuk tudni az igazit. Csak állj ide az ajtóhoz, én majd
 9   1,  23 |         templomnál a kocsisnak:~- Ne állj meg itt, Miska, hajts egyenesen
10   1,  23 |     kijavítani: - Azaz egyébként is. Állj meg a templomnál, Miska.~
11   1,  31 |            eresztette tovább: »Hopp, állj meg, hékás!«~Csak a nevezetesebbeket
12   1,  31 |              szekeremen. Hej, Vince, állj meg. Hopp, Vince, állj meg!~
13   1,  31 |               állj meg. Hopp, Vince, állj meg!~Aztán megint a leányhoz
14   1,  31 |          mindjárt kitalálok valamit. Állj meg, Vince!~Megint csak
15   1,  34 |              örvendõ vigyorgással. - Állj fel, Kati! Gyere ide, fiam.
16  II,  9  |              a jövõ hétig. De meg ne állj! A jövõ héten majd átmegyünk
17  II,  55 |           Milyen szerencse.~Ki vagy? Állj meg! kiált stentori hangon
18  II,  120|             meg a gróf:~- Most pedig állj fel, te fekete fiú ott,
19  II,  134|           magában Tihanyi. - Kocsis, állj meg, hadd hallom, mit akarnak.~
20 III,  1  |              fölött.~- Lapaj! Lapaj! Állj meg hát! Talán nem ismertél
21 III,  1  |        gõzmozdony szaladgál.~- Hohó! Állj meg! Ki vagy? Mit viszesz?~
22 III,  49 |              zökkenõnél.~- Hopp, hó! Állj meg, Imre! Te pedig, Ambrus
23 III,  72 |              zöld rása szoknyáját.~- Állj idébb, fiacskám… Te csucsorítsd
24  IV,  97 |        húszasba.~- Szeniczey László, állj elõ. Igaz ez?~- Igaz - hagyta
25  IV,  101|            kocsiba, Gyuri, és meg se állj Majornokig. Vedd meg, akármibe
26  IV,  127|               nagy jó uram.~- Gyepre állj akkor! Hozzatok lovat a
27  IV,  142|              ezredes reám kiáltott.~»Állj fel! Mozdulj, indulj!«~A
28  IV,  142|          ezzel az írással, de meg ne állj sehol!~Aztán becsengette
29  IV,  145|           lélekfogytáig, rogyásig.~- Állj meg, állj meg! - kiáltozá. -
30  IV,  145| lélekfogytáig, rogyásig.~- Állj meg, állj meg! - kiáltozá. - Nem akarom
31  IV,  145|         akarom a lovat elvenni. Csak állj meg! Valamit akarok mondani.
32  IV,  145|         gyanakodóvá tesz egy kicsit. Állj meg te is s messzirõl mondd