Rész, Fejezet

 1   1,  3  |           megállt az ágyam fejénél, mondván: »ne féljen tõlem, öreg
 2   1,  9  |            számos »dicsértessék«-re mondván rá Gerge uram a »mindörökké
 3   1,  12 |            közt, bibliás jóslatokat mondván Rákóczi királyi székérõl,
 4   1,  13 |             átnyújtotta Druzsbának, mondván:~- Rejtse a kabátja alá
 5   1,  15 |             mosolygott, kedveskedve mondván a királynak:~- Ugye szépek?
 6   1,  17 |  Nowogradszkyval a társaságtól, azt mondván az uraknak:~- Minket, urak,
 7   1,  20 |       egyetlen heti kimenõjérõl is, mondván:~- Hisz úgyis csak a Pista
 8   1,  20 |            pirosra festett ajkaira, mondván:~- Bizony, lakat vagyon
 9   1,  23 |          ékesszavú Halóczy Kristóf, mondván:~- Van itt egy másik érdemes
10   1,  23 |            engedett húzni a lábára, mondván; hogy minek az a másvilágon?
11   1,  24 |            méh?~Átadtam a csomagot, mondván, hogy ifjabb Csapiczky úr
12   1,  25 |             a tartozás fennállását, mondván, tartozik, mert kölcsön
13   1,  25 |            installációról referált, mondván éneklõ hangon nagy pátosszal,
14   1,  26 |          poharat, körülbelül ezeket mondván tört németséggel: Igen szép
15   1,  31 |             mutogassanak a házukra, mondván: »Itt vagyon elbújva ama
16  II,  6  |       fognak elõtte kalapot emelni, mondván: »Ez az a gazdag Zemák ügyvéd!
17  II,  88 |          utolsó négy napra hagytam, mondván, ha késõbben nézem meg,
18  II,  119|      búcsúzott el királyi arájától, mondván, hogy reggel, mielõtt a
19  II,  137|         fiúkra, mintegy diplomatice mondván, hogy:~- Hüm! Ühüm! Hatvanöt
20 III,  24 |    nyugalommal bólintott a fejével, mondván, hogy a dolog egészen rendben
21 III,  28 |          magamagát köszöntötte fel, mondván:~- Az isten éltesse a szegény
22 III,  39 |        nyilatkozott az uralkodóról, mondván, hogy kevély és fölfuvalkodott,
23 III,  47 |          király száműzte udvarából, mondván, hogy oda többé a lábát
24 III,  109|           iszonyú, vakmerõ dolgokat mondván el.~Kokován beleszõttem
25 III,  124|            ki az elokvencia ostorát mondván:~- Minden pénz őnáluk van.
26  IV,  12 |          felette megörültek, ezeket mondván:~- Jöjj hát velünk rögtön
27  IV,  23 |          csepegteti a tanítványokba mondván: »Elõttetek van az elrettentõ
28  IV,  97 |   albumcsapda sajátos eredményérõl, mondván:~- Végezzenek elõbb a gyerekkel
29  IV,  127|             nyájasan fogadta, őket, mondván:~- Legyetek nyugodtak, Szegedet
30  IV,  138|         fölkölte a kormányosmester, mondván, hogy a sors ráesett. Õ
31  IV,  150| kutyakölykeket kezdett tenyészteni, mondván, hogy tudja õ, mit csinál;