Rész, Fejezet

 1   1,  8  |      hogy a fõispántól jön az én lelkemet is megvásárolni az ördögnek.~-
 2   1,  12 |        amit az öreg diktált:~- A lelkemet hagyom a mennybeli istennek.~
 3   1,  12 |            Istennek ajánlottam a lelkemet…~- De hát a medvék mit csináltak?~-
 4   1,  13 |        beleugrottam. Isten látja lelkemet, hogy csak gyermekemért
 5   1,  13 |          kerülne. Megerõsítettem lelkemet és útnak bocsátottam Manuseket.
 6   1,  17 |     testemet a föld, ne vegye be lelkemet a menny, ha nem igazat mondtam.~
 7   1,  18 |       Szorultságból oda dugtam a lelkemet. Olyan becsben tartom én
 8   1,  20 |          keserûség. - Odaadtam a lelkemet a markommal.~Aztán gyûlöletteljes
 9   1,  23 |        bolond, hogy kirázassam a lelkemet.~- Legfeljebb jobb étvágya
10   1,  26 |     célja utamnak. Megfüröszteni lelkemet a fiatalkori emlékekben.~
11   1,  26 |          ismerõs hangjával egész lelkemet átjárva.~A fõispán felkelt,
12   1,  27 |   muzsikálj, vén kutya! Ne az én lelkemet dömöcköld. Az õ szívét változtasd
13  II,  34 |           Hanem holnap meghalok, lelkemet pedig még ma szeretném ezen
14  II,  34 |   halálos bûnt, mely halhatatlan lelkemet az isten véghetetlen kegyelmétõl
15  II,  34 |          gyilkosság terhe nyomta lelkemet.~Eltelt a másik, el a harmadik
16  II,  34 |      bûnöm nem nagyon háborgatta lelkemet. Néhány kérdést intéztek
17  II,  36 |    gyermekeim! Pedig isten látja lelkemet, hogy magam még nyugalommal
18  II,  46 |             Sokba, nagyon sokba. Lelkemet eladnám, ha annyit megérne.~-
19  II,  71 | testamentumot s istennek ajánlva lelkemet, kopott zöld bricskámon
20  II,  78 |         Szegény asszony!~Elfogta lelkemet a keresztény felebaráti
21  II,  85 |    ígéret, meg is csiklandozta a lelkemet. Kezdtem fölfelé csavarni
22  II,  113|         való szerelem tartja itt lelkemet a földi rögökhöz kötve.
23 III,  60 |        megelégedés szállotta meg lelkemet, hogy most már holnap délben
24 III,  83 |         ez a nagy titok nyomta a lelkemet, ez a borzasztó homály szorította
25  IV,  45 |         nagy kolonc! Isten látja lelkemet… de megintelen tekintettel
26  IV,  51 |       Akkor nagyon sajnálom.~- A lelkemet csak nem tehetem ki.~- Gondolkozzék
27  IV,  92 |        dekrétumot. Tudja, hogy a lelkemet is odaadnám, kérjen valami
28  IV,  108|          de azt is tudom, hogy a lelkemet játszom el, ha hallgatok.~
29  IV,  147|   porcikám, a paplan alá bújtam, lelkemet az Istennek ajánlva. Egy
30  IV,  152|    kétségbeejtettem. Megnyomta a lelkemet a föltevés, hogy ha most
31  IV,  152|         drága szép asszonykát, a lelkemet, tiszteltetem.~Alig mentem