Rész, Fejezet
1 1, 10 | regulára.~Dühösen ment ki a kapun, szinte rengett a föld a
2 1, 12 | nem akarták beereszteni a kapun.~- Mit akar?~- Bemenni a
3 1, 17 | õrült, ki a pitvarajtón, a kapun, futott, lélekszakadva futott
4 1, 17 | kalapácsütések hangzottak a kapun. A fejedelemasszony, aki
5 1, 24 | elvezette a csikorogva nyiladozó kapun.~- Tiszteltetem Weisz urat
6 1, 26 | gyönyörû rend. A nyitott kapun bejöhet éjjel akárki, egy
7 1, 26 | az emlékektõl, benéztem a kapun. A nagy eperfa most is megvan,
8 1, 33 | mint amennyi a csûr felõli kapun bejött. Hja, a trakták…
9 1, 34 | vonított, mikor eltávozott a kapun. Egy éji bagoly nekivágódott
10 II, 7 | vasszegekkel átlábolhatatlanná tett kapun és kerítésen belül mer egyet-egyet
11 II, 7 | antik kisasszonynak.«~A kapun túl már bátrabb léptekkel
12 II, 24 | fõispán belépett az alacsony kapun és egyenesen a pitvarnak
13 II, 35 | sohasem látott senkit a kapun bemenni évek óta, csak egyszer-kétszer
14 II, 38 | velõt hasítólag zuhogott a kapun.~Így döngethette Botond
15 II, 66 | jéghideg huzat, mely a nyitott kapun betódult, eszébe juttatá,
16 II, 69 | fürdött, azalatt a hátulsó kis kapun szép csendesen bejöttek
17 II, 69 | de mivelhogy a hátulsó kapun tetszett bejönni, hát nem
18 II, 120| az udvar felõl a hátulsó kapun is bejöhettek a magas uraságok,
19 II, 123| egy fiatalember jött ki a kapun, kopottas, szerény öltözetben;
20 II, 127| is látni kifüggesztve a kapun a cédulát...~- És hova ment?~-
21 II, 134| hátulsó ülésre, kimentek a kapun s befordultak a szilkei
22 III, 2 | éppen akkor kísért ki a kapun egy töpörödött öreg asszonyt.~-
23 III, 24 | akármint dörömböznék is a kapun.~Azután fellármázta az egész
24 III, 39 | királyi herold lépett ki a kapun magasra emelt dárdával,
25 III, 101| hajdúval. A hajdú bement a kapun által, a szegény ember pedig
26 IV, 36 | vártatva ismét zörgés hallik a kapun. Nyugtalankodva és bosszúsan
27 IV, 83 | csendesen kiballagott a kapun. Hanem a külsõ oszlopnál
28 IV, 97 | hangzott. Végre beömlött a kapun, és az ámbitus csöndjét
29 IV, 127| Mikor Majláth kijött a kapun, azok egyenként lépkedtek
30 IV, 132| Záporesõt sírtam, mikor a kapun kivezették. Szegény barmocskáim
31 IV, 152| De aznap este, mikor a kapun beeresztett, már megint
|